Az emberek cipelik magukkal a múltjukat, a viszonyaikat, végső soron viszik mindenhová magukkal az életüket, miközben nagy erőfeszítésekkel helyet változtatnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek elfelejtik a múltat, így aztán újra és újra át kell élniük, mert a végzetüket magukkal hordozzák, a szívük legmélyén. A jót és rosszat egyaránt... a szörnyût és a még szörnyûbbet. Teljesen mindegy, hol vannak vagy honnan hová tartanak. Szélesi Sándor
2. Az emberek annyit jönnek-mennek a világban, hogy a dolgaik gyakran elvesznek. Emma Donoghue
3. Az emberek néha teljesen megváltoznak, mire átküzdik magukat az életen, s végül egészen más ember lesz belőlük, mint aminek indultak. Sue Monk Kidd
4. Emberek százezrei áramolnak, úton valahová, úton hazafelé, úton oda, ahol még sosem jártak, mert nem élhetnek tovább a múltban.
5. Magukkal cipelik a menny reménységét, az irányítja viselkedésüket: a holnapért megéri ez a sok durva mozdulat, verejték, vérszegény várakozás. Az eljövendő élet szebb lesz, mint az, amelyik elmúlt. Jean-Michel Maulpoix
6. A dolgok jönnek, aztán mennek hirtelen, És néha elvisznek magukkal arra az útra, Ahol az érzelmek laknak, nem az értelem. Tankcsapda
7. Az emberek hajlamosak megszépíteni a múltat.
8. Az embert viszi a sors. Thomas Mann
9. Különböző emberek különböző dolgokat végeznek szívesen. Mindannyian más irányba haladunk, más-más sebességgel. Andrew Matthews
10. Az élet megy tovább, és körbenövi a múltat.