Az emberek hozzászoktak, hogy bizonyos szabályok szerint élnek, megvan a kedvenc székük, a szokott helyük az asztalnál, a sámlijuk a konyhában a sparhelt mellett. A maguk módján tartják a kést és a villát, ki evés közben, ki evés után issza a vizet vagy a sört. Minden, ami idegen, ami szokatlan, zavarja, gátolja őket mindennapi életükben.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember valahogy hozzászokik az élethez, amelyet él.
2. Az embert a szokásai tartják egyben. Meg a szenvedélyei. Vámos Miklós
3. Az idő szabályaihoz alkalmazkodva fekszenek le, kelnek fel, mennek dolgozni és enni az emberek. Vagyis az órával összhangban élnek. Az évek, a hónapok, a hetek szabályrendszerének feltalálásával az emberek kifejezetten magukat korlátozzák az időben. Ráadásul az ember feltalálta az órát, hogy megerősíthesse az idő szabályrendszerét. A szabály meglétét ugyanakkor kényelmetlenségek is kísérik. Az emberek azonban ezt a kényelmetlenséget berakják a szobájukba, felakasztják a falaikra, aztán unottan ott hagyják, vagyis egy bizonyos helyre teszik, hogy tovább tudjanak tevékenykedni. Mindennek a tetejébe az időt még a karunkra is felcsatoljuk! De most nagyon is értem, miről van szó. A szabadságot nyugtalanság kíséri. Az emberek a nélkülözéseket vállalva inkább a biztonságérzetet választják. Genki Kawamura
4. Megszokik az ember bármit ezen a világon. Liviu Rebreanu
5. Családi körben az emberek mindig megalkusznak a szerencsétlenséggel: megszokják, s a reménység elviselhetővé teszi a kegyetlenséget. Honoré de Balzac
6. Mindenki úgy él, ahogyan eszik. Scott Jurek
7. Mindennek sora és rendje van. Mire az ember belesüpped egy helyzetbe, sok idő telik el és megszokjuk a változást. Márai Sándor
8. Az embernek élni kell valamiből, pénzt kell keresnie, hogy kenyeret, sört és sajtot tudjon venni magának. Az ember csak ember, emberi vágyai és szükségletei vannak. Alice Hoffman
9. Akik együtt esznek, összetartanak.
10. Az ember hozzászokik a környezetéhez. Így megy ez. Kezdett elkényelmesedni. Túlságosan is, ahhoz képest, hogy honnan indult. Most azonban ez az életstílus volt az általánosan elfogadott. Eltûnődött, hogy vajon még mindig olyan kemény-e, mint régen, amikor bement azok közé a hazugok közé, és félelem nélkül szembeszállt velük. Biztos volt benne, hogy a válasz: nem. És nem az évek gyengítették meg. Hanem a kényelem. Harlan Coben