Az emberek is tulajdonok lehetnek. Itt persze nem a klasszikus rabszolgaságról van szó, mert arra nagyon is büszkék, hogy azt eltörölték. Egy értelemben beszélhetünk szolgaságról: attól függően, hogy az ember melyik társadalmi osztályba tartozik, ahhoz képest részlegesen birtokba vehető olyan valaki vagy valakik által, akik megengedhetik maguknak, hogy megfizessék a munkáját vagy képességeit.

Kapcsolódó idézetek

1. A mostani világ nagyon sok dolgot elfogad normálisnak, ami nem normális. Annak idején a rabszolgatartás normális volt, és egyáltalán nem volt furcsa, ha valakinek otthon rabszolgái voltak. A mai világ ezt ma már nem fogadja el. Ehhez hasonlóan ma is vannak olyan dolgok, amiket csinálunk, mindenki elfogad, de valójában elfogadhatatlanok. Az, hogy egy gazdag ember akkora szeletet hasít ki magának a közösből, amekkorát a pénztárcája megenged, az fenntarthatósági szempontból teljesen irreális. Azt a világot kell, hogy megteremtsük, amiben a közösből nem mindenki a pénztárcája szerint vehet.
2. Meg kell tanulnunk, hogy az életben nem az a fontos, hogy minél többet birtokoljunk, pedig a ma embere sajnos a legtöbbször ezt tekinti a céljának. Az emberi nagyság azon alapszik, hogy legyünk valakik. És úgy lehetünk valakik, hogy megfizetjük az árát, felajánlunk valamit áldozatul, valami olyasmit, ami gyakran szívünk legmélyén rejtőzködik. II. János Pál
3. Minden munka kompromisszumokkal jár. Minden munka rabszolgaság: szükségünk van rá, hogy meglegyen a saját szerepünk a világban, hogy valamilyen irányba tereljenek, hogy ne a kisiklás, a kitaszítottság várjon ránk. Rosella Postorino
4. A vagyon a szabadság egyik eszköze. A vagyon hajhászása azonban a rabszolgaság egyik formája. Frank Herbert
5. A gazdagok jogtalanul birtokolják javaikat, mivel nem azért gazdagok, mert sokat dolgoztak, hanem mert mások dolgoztak értük. A szegények viszont joggal vennék el azt, ami a gazdagoké, hisz nem azért szegények, mert keveset fáradtak, hanem azért, mert másokért robotoltak.
6. Aki szabad akar lenni, az ne akarjon és ne kerüljön olyasmit, aminek megszerzése és elhárítása másoktól függ. Ha nem így cselekszik, rabszolgának kell lennie. Epiktétosz
7. A szabadságnak nincsenek fokozatai. Vagy szabad vagyok, vagy nem vagyok szabad. Vagy olyan rab vagyok, aki szabad akar lenni, vagy olyan, aki örül annak, ha rab maradhat. Ha mások érdekében lemondok valamiről, akkor nem lehetek szabad. Nádas Péter
8. Azt igenis állítom, hogy a paraszti társadalom jellege nem a törvényeken múlik. A paraszti társadalom jellege a parasztokon múlik. Az emberek évszázadokon át fenntartották egymás mellett különálló és nagyjából egyenlő birtokaikat anélkül, hogy sokuk elveszítette, és bármelyikük tömegesen felvásárolta volna őket. Holott igen gyakran nem volt törvény a felvásárlásra. A parasztok nem tudtak venni, mert nem adtak el. Az emberek ilyen helyzetbe kerülve úgy viselkednek, mint amikor hazaérkeznek. Gilbert Keith Chesterton
9. Emberek, akiknek élete egyszer érintette egymást, kell, hogy új formát találjanak kapcsolatuknak, ha ők maguk különböző irányba haladnak is. És jelenlegi egyetértésük része lesz új életüknek is. Senki nem birtokolhat egy másik embert. Ha együtt vagyunk, birtokosai vagyunk saját magunknak, a természetnek és az időnek. Ilyen egyszerû ez. Liv Ullmann
10. A tulajdon bizonyos értelemben lopás - azaz egy dolog kizárólagos eltulajdonítása valaki által, az összes többi ember megfosztását jelenti.