Évzárás idézetek

Azért fontos szembenézni halandóságunk tényével, mert kisöpri az életünkből az összes felszínes, gyarló vacakot. Az emberek többsége arra pocsékolja az idejét, hogyan szerezzen még valamivel több pénzt, még egy kicsivel több hírnevet és figyelmet, még egy kicsivel több bizonyosságot arra, hogy igaza van, vagy szeretik, a halál viszont egy ennél sokkal fájdalmasabb és fontosabb kérdéssel szembesít: mi az örökséged? Miben lesz más és jobb a világ, miután elmentél? Milyen nyomot hagysz magad után? Mire és kire hatottál? Mark Manson

- Miért csinálják? Miért áldozzák fel az emberek az életüket? - Ha valaki eltávozik, annak vége. A múltja, a jelenne, sőt még a jövője is eltûnik. Bevetésen a halál, dicsőn vagy dicstelenül, de mindig túl gyorsan érkezik. Nem válogat. Ám még a halálukon levőknek is vannak álmaik. Abban viszont mind megegyeznek, hogy vannak számukra fontos dolgok: szülők, gyermekek, barátok, szerelmek. Azok, akik pótolhatatlanok. Megbíznak egymásban és segítenek. Azok, akikkel születésünk pillanatában találkozunk, és a halálunkig mellettük élünk. Végül ezek a láthatatlan fonalak az idő múlásával erősebbé válnak a legerősebb kötélnél. Nehéz elmagyarázni. Mindannyian a kör részei vagyunk. A kör pedig a mi családunk.

Az a hiedelem, hogy van lélek, évezredeken át rabszolgasorban tartotta és kínozta az embereket. Fatális elképzelés. Az, aminek boldoggá kellett volna tennie minket, a lehetőség, hogy a fizikai halál után tovább élhetünk, valójában boldogtalanságot és kétségbeesést hozott ránk. Egyetlen életünket, amely megadatott nekünk, nem tartottuk eléggé becsben. A testünket, amely volt nekünk, nem tartottuk eléggé becsben. Mindezt egy jobb túlvilágba vetett babonás hit miatt. Önsanyargatás, kínzás, háborúk, holmi képzeletbeli paradicsomok miatt. A vallások legnagyobb bûne az, hogy bebeszélte nekünk ezt a marhaságot. A halhatatlan lélekről szóló mese mélységesen cinikus, a test viszont csodálatos! Benne, és csakis a test, a biokémiai folyamatok által jön létre a másik csodálatos valami, a szellem. A testtel együtt a szellem is kimúlik. Frank Schätzing

Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! Vörösmarty Mihály

Az ember, ha kedves barátaitól búcsúzik, a búcsúzás percében zálogul mindig otthagy a szívéből egy darabkát. Ezért a darabkáért pedig vissza akar térni. Berkesi András

A nagy tévedésed abban áll, hogy hiszel az emberi élet tartamában. Mert a lényeges: kinek vagy minek adja magát tovább az ember, amikor meghal? Antoine de Saint-Exupéry

El kell búcsúzni. Ha az ember nem teszi, örökre szilánkok maradnak a lelkében.

Felmerült bennem a lélekutazás gondolata. (…) A régi japán népmesékben gyakran előfordul, hogy a lélek átmenetileg elhagyja a testet, ezermérföldnyire távozik, ott elvégez valami fontos dolgot, majd visszatér az eredeti testbe. Murakami Haruki

Miként az ember leveti elnyûtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe. Bhagavad-gíta

Isten (...) régen elhagyott bennünket. Fel-ad-ta! Sebaj, itt van nekünk helyette a tudomány. Fehér Béla

Megállunk egy pillanatra, amikor érezzük, hogy a fájdalmak elmúlhatnak. Visszanézünk, és látjuk az emlékeket, amiket már feledni akartunk. Csak a hangokat akarjuk hallani. Változik az élet, és én is változom. Nem tudok megbocsátani.

Az a pillanat, az a határ a lét és a nemlét között!... Vajon megadatik-e az embernek az a nagy méltóság és igazság, hogy abban a mérhetetlen kis időben még láthassa értelmének teljes erejével: mi az a véghetetlen titok, a halál; és hogy érezhesse hitének örök diadalát vagy hitének örök vereségét. Vajon megadatik-e a pápáknak, a sejk-ül-iszlamoknak, a dalai lámáknak, a rabbinusoknak, a bálványimádóknak és a materialistáknak is, hogy akkor, abban a pillanatban, mikor megszûnnek emberek lenni, még mint emberek tudhassák: igazuk volt-e vagy sem! Tóth Béla

Od`adtam néked mind a lelkem. (Van-e, van-e ily elhagyott?) Most itt ülök a lábaidnál, s már úgy érzem, nem is vagyok. Kosztolányi Dezső

Az egyik legutálatosabb dolog a világon a búcsúzkodás. Gyûlölöm. Amikor ott állok, mint egy csokijától megfosztott óvodás, és könnybe lábadt szemekkel nézek a másik után, mintha ő tehetne mindenről. Arról, hogy mennem kell, vagy, hogy mennie kell. Talán az egyik leggyötrelmesebb érzés az, amikor neked kell búcsúznod. Gomb nagyságúra szûkül a gyomrod, mert tudod, azok az emberek, akik eddig az életedet jelentették, most hirtelen fizikai valóságukban eltûnnek, ám virtuálisan továbbra is őrséget állítva őriznek, hogy nehogy bármi bajod essék. Hogy még véletlenül se dőlhessen össze a várad, amit olyan nagyon nehezen építettél fel. Oravecz Nóra

Mifelénk a halottak napja a legfontosabb ünnep (...). Ilyenkor tízmillió gyertya gyúl, a holtak szellemei kikelnek a sírból és karöltve járnak körbe, mindenki felkerekedik, hogy találkozzék a halottaival, azok meg üdvözlik az élőket.

Azért fáj most annyira a búcsúzás, mert lelkünk összeér. Talán eddig is így volt, és így lesz a jövőben is. Lehet, hogy ezelőtt már ezer életünk volt, és mindegyikben találkoztunk. És lehet, hogy mindegyikben ugyanaz volt az oka szétválásunknak. Ez azt jelenti, hogy a mostani búcsú búcsú az elmúlt tízezer évtől, és talán a jövő előjátéka. Nicholas Sparks

Mikor dobod be a törölközőt? Mikor ismered el, hogy egy veszett ügy tényleg az? Van egy pont, amikor már túl sok... amikor már nem harcolunk tovább. Feladjuk. Ekkor kezdődik az igazi munka. Reményt kell találnunk ott, ahol semmi sincsen.

Félek a fájdalomtól, és azt hiszem, ez kell ahhoz, hogy kegyelemben részesüljünk. Add meg nekem a bátorságot, hogy elviseljem a fájdalmat, hogy megkapjam a kegyelmet, Uram! Segíts nekem ebben az életben, ami oly alattomos és kiábrándító! Flannery O`Connor

A halottakat el kell temetni, nem ahogy az egyiptomiak tették, megőrizve a testet, hogy a lélek halhatatlanságát biztosítsák általa. Nem! Igazán! Véglegesen! Fordítson hátat a múltnak, csak előre nézzen. Tudja, az idő mindent begyógyít, minden sebet.

Az ördög bukott lélek. A végtelen jóságú Isten bizonyára nem bünteti őket csak véges idejû büntetéssel. Világot teremt neki, hogy megtisztuljon. Így öltenek az ördögök Isten kegyelméből emberi testét. Öltenek annyiszor, míg csak meg nem javulnak. Gárdonyi Géza