Az emberiség boldogulásához a leginkább az amerikai ideálok visznek közelebb, olyan eszmék, amelyek bár Európában születtek, de Amerikában két évszázad nemesítette őket.

Kapcsolódó idézetek

1. A világ, amelyben élünk, nem a logikán, az igazságon és az egyenlőségen alapul. Ezek csak olyan ideálok, amelyeket mi, emberek, kergetünk évszázadok óta. Az igyekezet, a tudás és a szorgalom mellett a siker az érzelmeken, a szerencsén és az emberi viszonyokon is múlik. Talán ez az oka, hogy nem feltétlenül a legokosabb, legjobb, legtehetségesebb emberek aratják le a babérokat.
2. Az ideálok arról nevezetesek, hogy nem elérhetőek.
3. A történelem tanúsítja a tényt, hogy az utópisztikus ideálok és dogmák, melyek azt állítják, hogy ismerik a Jót és a Rosszat, évszázadokon át intoleranciához, vallási üldözéshez és totalitariánus rezsimekhez vezettek. Az ilyen ideálok támogatói a fáradt formulát visszhangozták a téma számos különböző variációjában: "Az Abszolút Jó nevében boldog emberré teszünk téged. Amennyiben ezt elutasítod, akkor viszont sajnos el kell, hogy töröljünk." Matthieu Ricard
4. Az első akadálya annak, hogy az egységes Európát az Egyesült Államok megfelelőjének tekintsék, az volt, hogy az amerikaiakkal ellentétben az európaiak nem nőttek bele az uniójukba. A legtöbb európai nemcsak hogy nem érezte magát a közös kontinentális tradíció letéteményesének, de sokan még a saját nemzeti identitásukat sem látták tisztán. Valaki lehetett porosz, de nem német, baszk, de nem spanyol, párizsi, de nem bármi más. (...) Ezzel szemben az Egyesült Államokat a közös meggyőződések tartják össze.
5. Két okból is egy szervezet a legjobb hely, ha az ember meg akarja változtatni a világot: 1. A szervezet nem terméket, hanem meggyőződést árul. 2. Ahhoz, hogy egy szervezet meggyőződést áruljon, ideálok kellenek. (...) Az ideálok vonzzák a fiatalokat és a többi idealistát. Dorthe Nors
6. Csakis a szegények elővigyázatlansága taszította a forradalmi tömegeket az igazság, a méltányosság, a boldogság meghódításának útjára. Az emberiség áradatának minden nappal több jóságra, több igazságosságra lenne szüksége, arra, hogy a javakat az egyetemes munkát szabályozó helyes törvényekkel osszák el. És ha igaz, hogy a civilizáltság fékezi a szaporodást, akkor éppen ez a jelenség adhat okot arra a reményre, hogy távoli évszázadok múltán elérhetjük a végső egyensúlyt, amidőn a föld teljesen benépesül, és eléggé bölcs lesz ahhoz, hogy valamiféle isteni mozdulatlanságban éljen. Émile Zola
7. Hagyományosan az amerikai álom épp ez, a gyarapodás, a szorgalom és a tehetség küzdelme, hogy a pusztulásból élet, a semmiből valami, aztán a valamiből még több valami legyen. Braun Róbert
8. Egy gyerek ideális esetben két érett személyiségû, egymást szerető ember mély elköteleződéséből és kölcsönös vágyából, megfelelő érzelmi és anyagi körülmények közé érkezne erre a világra - az élet azonban ritkán kényeztet el minket ideális helyzetekkel.
9. Adódnak boldog pillanatok, amelyek erőt adnak ahhoz, hogy békében élhessünk tovább. Egy beteljesült szerelem, egy gyermek fogantatása, egy könyv megjelenése, egy nagy felfedezés olyan illúziókba ringathat, hogy úgy érezzük, senki sem lehet boldogabb nálunk. Ha ebben a pillanatban egy komoly tekintély érdemrendet vagy díjat ajánlana fel, megfosztana bennünket az igazi jutalomtól. Maria Montessori
10. Az amerikaiak közel 60 százaléka számára fontosabb, hogy mindenki az állam beavatkozása nélkül valósíthassa meg életcéljait, mint annak biztosítása, hogy minden ember jól éljen. Ezzel szemben minden egyes európai nemzet szerint fontosabb, hogy az állam garantálja, hogy senki sem szenved szükséget, mint az, hogy megvédje minden egyén jogait.