Az embernek pedig különböző ismerettárgyai szerint különféle ismeretei vannak, ugyanis azt mondjuk, hogy annak megfelelően, hogy az észelveket megismeri, értelmességgel rendelkezik, annak megfelelően, hogy a következményeket megismeri, tudással, annak megfelelően, hogy a legmagasabb rendû okot megismeri, bölcsességgel, és annak megfelelően, hogy felismeri, mi cselekedhető meg, tanáccsal vagy okossággal.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha valamit egyszer elfogadott az emberi értelem - akár mert régtől fogva igaznak ismerte el, akár mert örömét lelte benne -, később mindent úgy rendez, hogy ezt alátámassza és összhangba hozza vele. És jóllehet seregestül jelentkeznek ellentétes értelmû tények, ezeket figyelmen kívül hagyja, semmibe veszi vagy kivételekké nyilvánítja, úgy állítja félre őket az útból, a legnagyobb károkkal és veszedelmekkel sem törődve, csak azért, hogy kezdetben felállított tételeinek tekintélyén csorba ne essék. Francis Bacon
2. Amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk -, természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataik különböző utakon járnak s nem ugyanazokat a dolgokat nézzük. Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól használja. René Descartes
3. Amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk -, természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataik különböző utakon járnak s nem ugyanazokat a dolgokat nézzük. Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól használja. René Descartes
4. Minél több véleményt hall az ember, minél több szemszögből vizsgálja meg ugyanazt, annál jobban össze tudja rakni a saját gondolatait. Ha tudom, hogy milyen érvek léteznek, akkor ki tudom találni, nekem arra mi lenne a válaszom. Rácz Laura Rebecca
5. Ha végtelen az ismeretlen, akkor a tudás lehetőségei is végtelenek. Az ember lehetőségei is végtelenek, mert az ember: maga az önmagát megismerő tudás. A legfőbb értelem nem az embertől függetlenül létező valami a világmindenségben. Az ember - része ennek az értelemnek. Talán a legfontosabb része. Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
6. Az ismeretek csak abban az esetben válnak az ember tudásává, ha képesek vagyunk a konkrét ismeretekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, problémákat megfogalmazni, és ezekre a saját erőnkből többé-kevésbé megfelelő választ adni. Ehhez szellemi élénkségre, megfelelő erőfeszítésre van szükség. Lénárd Ferenc
7. Az ember, mint a Természet megismerője: eszmét követ. Az ember, mint a Természet ura: rögeszmét. Megismerni ugyanis semmit sem lehet önmagunk megismerése nélkül, s aki magát csak felszínesen ismeri, tudja, hogy van benne egy önző és mohó ego, s van egy magasabb valója, akinek célja nem a birtoklás és a hatalom, nem a "természet leigázása", hanem az emberiség, a jóság és a szeretet. Erről azért tud kivétel nélkül mindenki, mert nincs olyan pillanata az életnek, amikor ne kellene arról döntenie, hogy kit szolgál: az életet, vagy a halált, a fényt, vagy a sötétséget, az áldást, vagy az átkot, a szeretet, vagy az önzést, önmagát, vagy az igazságot. Müller Péter
8. Sokféle és összetett magyarázat van mindarra, amit életünkben cselekszünk. Állítólag az érett, felnőtt emberek tetteit a logikának, az értelemnek kell megszabnia. És az a helyes, ha előbb gondolkodnak, csak aztán cselekszenek. Erich Wolf Segal
9. Azt szokták mondani, hogy az emberek és a többi állat között a fő különbség az értelem robbanásszerû fejlődése. Ám úgy tûnik, amilyen okosak vagyunk, amilyen csodálatos eredményeket értünk el, úgy veszítettük el a bölcsességünket. A bölcsesség az, amikor egy döntést annak alapján hozunk meg, hogy az miként hat majd a jövő generációira. Mi az itt és most alapján döntünk. Jane Goodall
10. Az ember az agyával pontosan tudja, hogy valami jó vagy nem jó, és aztán mégis teljesen mindegy, mit tud. Van, létezik, mozog, levegőt vesz, és cselekszik úgy, ahogy jön... Fodor János