Az embert pont az teszi képessé a nagy tömegben való együttmûködésre, hogy képes fikciókat kitalálni és azokban hinni. Az emberi jogokban azért érdemes hinni és rájuk alapozva együttmûködni, mert a nemzetközi egyezményekben foglalt jogok és a hozzájuk tapadó nemzetközi ítélkezési gyakorlat a jogállamiság bástyáiként foghatók fel, fő és eredeti céljuk az állami önkénnyel szembeni védelem, elsősorban az egyén és az állam viszonyában foghatjuk fel őket útjelzőként.

Kapcsolódó idézetek

1. A jog fontosabb annál, hogysem játszunk vele. Az emberiség legnagyszerûbb eredménye a jogállamiság. Az eszme, hogy mindegy, kik vagyunk, a tetteink következményekkel járnak.
2. Az egyén igazságérzete mindenkinek a legfontosabb. Azt nem tudja felülírni a társadalmi igazságosság követelménye. De pont azért fontos, hogy társadalomként mûködjünk, hogy egyénileg is megvédjük az embertársainkat attól, hogy bosszúcselekményeknek az elkövetői vagy adott esetben az áldozatai legyenek. Felelősséggel tartozunk egymás emberségéért is.
3. Az ember ma nem csak azzal a lehetőséggel rendelkezik, hogy a múlthoz hasonlóan elpusztítson más embereket. Az ember elpusztíthatja, megsemmisítheti az egész emberiséget. Ez a probléma még sohasem vetődött fel így, legfeljebb költők, próféták és látnokok felhevült fantáziájában. Ma ez - valóság. Az ember előtt új, szörnyû szakadék tátong. Az ember történelme olyan dimenziókat vesz fel, amelyekkel eddig nem rendelkezett. Ennek következtében az emberek, szervezeteik és az államok közötti kapcsolatok egész problematikája is új dimenziókat ölt. A háború olyasvalamivé válik, ami minden eddigitől különbözik. Mindenki öngyilkosságának lehetőségévé lesz, az összes emberi lényeké és az egész civilizációé. A béke pedig, amelyre mindig mint valami "jó"-ra gondoltunk, olyasvalamivé lesz, ami más is, több is: szükségszerûség, ha az ember nem akarja önmagát megsemmisíteni.
4. Az állam sokféle funkcióval rendelkezik, akár jók azok, akár nem. Ugyanaz a korlátozó hatalom biztosítja például a magántulajdon védelmét és a közbiztonság fenntartását, amely ugyanakkor megengedi a magántulajdon elkobzását is, illetve az állampolgári jogok korlátozását. Francis Fukuyama
5. Ha ránézünk a különféle hatalmi hierarchiákra, és azok intézményeire, mindenekelőtt az államra, azt látjuk, hogy azok egyáltalán nem azt a célt szolgálják, ami miatt elvileg léteznek. Az állam hatalmi rendje elvileg azért van, hogy védje az emberek jogait és biztosítsa köztük a békés együttélést. A valóságban azonban az államhatalom mindig egy szûk elit javát szolgálja a tömegek elnyomása és kizsákmányolása révén.
6. Egy demokratikusan legitim állam polgáraként az embert ugyan kötik a törvények, de alapjában véve szabad. Frank Schätzing
7. Aki egy nyugati társadalomban nőtt fel, az a személyes szabadságjogokat és az emberi jogokat, a demokratikus döntési folyamatokat saját identitása alapjának tekinti. Olyan magától értetődőnek tûnnek számunkra, hogy nélkülük a társadalmunkat el se tudjuk képzelni. Annál fontosabb megértenünk, hogy ezek az ideálok történelmileg és társadalmilag mennyire esetlegesek és sérülékenyek. Nem annyira megélt realitások, sokkal inkább még mindig álmok, amikben számos ember osztozik, amiket a történelmünk, a társadalmunk önmagának mesél, a transzcendenciának egy bizonyos formája, ami a mienk. Philipp Blom
8. Az állam legfőbb feladatának azt tekintem, hogy az egyént megvédje, és alkalmat nyújtson neki arra, hogy alkotó személlyé fejlődjék. Legyen tehát az állam a mi szolgánk, és ne mi legyünk az állam rabszolgái. Ezt a parancsolatot szegi meg az állam, amikor bennünket erőszakkal arra kényszerít, hogy katonai és háborús szolgálatot teljesítsünk; holott ennek a jobbágyszolgálatnak célja és eredménye más országok embereinek megsemmisítése, vagy fejlődési szabadságuk meggátlása. Csak olyan áldozatokat hozzunk az államért, amelyek javára válnak az emberi individuumok szabad fejlődésének. Albert Einstein
9. Az önvédelem az egyetlen olyan cél, melynek érdekében az emberiségnek - kollektívan vagy egyénileg - joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába. Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet egy civilizált közösség bármely tagjával szemben - akarata ellenére - erőszakot alkalmazni: mások sérelmének a megakadályozása. John Stuart Mill
10. A jogállamiság átlátható szabályok készlete, ami mindenre kiterjed, tehát ha a társadalom leghatalmasabbjai folyamatosan változtatni tudják a szabályokat, akkor nincsen jogállamiság. A jogállamiság alapvető célja az, hogy védje a gyengét az erőstől. Francis Fukuyama