Az emlékek úgyis ott bujkálnak valahol a felszín alatt, akár valóságosak, akár nem, és olyankor bukkannak elő, amikor kedvük tartja.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emlék évekig, akár évtizedekig tökéletesen rejtőzködik, aztán hirtelen visszatér egy fotóval vagy egy dallammal, egy illattal, vagy akár egy ízzel.
2. Az emlékek szeretik megviccelni az embert. Előfordul, hogy a valóságot mutatják, de az is, hogy olyanná válnak, amilyennek mi akarjuk látni őket, és megszépülnek. Nicholas Sparks
3. Az emlékek, amelyek mosolyt vagy könnyeket váltanak ki az emberből... néha a legváratlanabb pillanatban tolakszanak az elménkbe. Patricia Gibney
4. Az emlékezet mélyén megbúvó arcoknak pedig az a tulajdonságuk, hogy azonnal megjelennek, mihelyst az ember azért hunyja le a szemét, hogy békét leljen az álmaiban.
5. Emlékezetünk tünékeny és szelektív, azt őrzi meg, ami neki tetszik. Nem azt mondom, hogy csak a jót és kellemest. Az álomhoz hasonlóan az események csuszamlós áramlatából kiragad bizonyos részleteket - időnként apró, látszólag jelentéktelen részleteket -, elraktározza valahol mélyen, majd egy adott pillanatban felszínre hozza őket. Akárcsak az álom, az emlékezet is valamilyen értelemmel igyekszik átitatni az eseményeket. Aharon Appelfeld
6. A szép emlékek mindig előjönnek, amikor éppen szabadulni akarunk tőlük. Grégoire Delacourt
7. Az elfelejtett dolgok soha nem maradnak nyom nélkül, titokban mindig felhívják magukra és rejtekhelyükre a figyelmet. Katharina Hagena
8. A szép emlékeknek mindig van bennünk egy rejtett fiókja.
9. A titkok mindig a mélyben vannak, a felszín pedig hol idilli, hol félelmetes. Bauer Barbara
10. Minél hátrább kerül az ember tudatában egy történet, annál tisztábban ragyog fel, amikor előkerül. Kontra Ferenc