Az én koromban, amikor az ember körül kezdenek eltünedezni azok, akiket szeretett és ismert... minden emlék számít, legyen az bármilyen jelentéktelen.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenki életében eljön egy pont, mikor annyira kötődik valakihez, hogy onnantól minden név, minden szó, minden címke értelmét veszti.
2. Amikor az ember fiatal - akár még csak középkorú -, akkor nem gondol abba bele, hogy minden pillanat számít, meg mindenki számít, meg minden, amit megtettél, számít, meg amit nem tettél meg, az is. Azok az apróságok, amik apróságnak tûnnek, azok visszatekintve jelentőséget kapnak. Pataki Ági
3. Az emlékek mindennél fontosabbak, ha valakinek nem maradt más a szeretett személyből. J. R. Ward
4. Amíg ifjak vagyunk még, a világ véleménye szerint élünk, és fontosabb számunkra a másokkal, mint saját magunkkal való jó viszony. De mihelyt az öregkort elértük, már jóval kevésbé látjuk érdekesnek az idegent, és semmi sem foglalkoztat annyira, mint épp saját magunk, akit nélkülözni kell már nemsokára.
5. Amikor az ember fiatal, sok mindent unalmasnak és élettelennek lát. De ahogy öregszik, rájön, hogy éppen ezek a dolgok a legfontosabbak számára. Kazuo Ishiguro
6. Az idő valahol máshol, a mi életünktől függetlenül halad, és az a rengeteg arc, akik velem együtt járták itt az utcákat, már csak az emlékezetemben élnek. Hiába jön most szembe velem, hiába látom, nem őt látom, hanem az emlékeimet róla. Gerlóczy Márton
7. Már fel sem kell néznem, úgy teszem a dolgomat; minden mozdulat magától jön, s közben olyan érzésem van, mintha egyidejûleg egy másik dimenzióban járnék, emlékképek között. Ez az öregség. Vavyan Fable
8. Mindenki szeme előtt lebeg egy kép magáról, ami szempillantás alatt meginog. Magabiztosnak és egyedinek érezzük magunkat, de a következő pillanatban valaki rávilágít arra, hogy lecserélhetőek vagyunk. Az énképünk semmit nem ér, mert általában úgyis az számít, hogy mások milyennek látnak bennünket.
9. Akit az utókor adta hírnév elkábít, nem veszi észre, hogy a róla megemlékezők mindegyike hamarosan meghal; ugyanoda jut a következő nemzedék is, mígnem minden emlékezet megszûnik, melyet alig kigyúlt, máris elhamvadt emberek hordoztak. De tegyük fel, hogy a rád emlékezők halhatatlanok és emlékezeted is örök. Van-e ennek a te szempontodból értéke? Számít-e valamit a dicséret? Nem mondom, hogy haló porodban nem számít. Marcus Aurelius
10. Idős korban az emlékeknek olyan értékük van, mint fiatal korban az álmoknak.