Az időből kihullt a változás képessége. Romlandó részeit szervetlen, síkos tökélyre cserélte. Mint mûfog a szétpuhult arcból, vakít a fennálló kikezdhetetlen fölénye. Támadásra meg se rezzen, kioktat puszta létével, meg- és leint.

Kapcsolódó idézetek

1. Szemedből csak fáradt fény csorog. Elhasználódtál, mint a mondatok. Nem számít már, hogy miben hiszel. Nem múlik el, nem múlik el. Vad Fruttik
2. Nyújtózkodik a zúzmara, megdermed az idő. Elcsitul a jelen, és megnémul a jövő. Csak üldögélek tétlenül, lekapcsolom magam. Bámulok a semmibe, így minden rendbe’ van. Likó Marcell
3. Az emberek szeretnek magukra az időben mozgó pontokként tekinteni, de szerintem épp az ellenkezője igaz. Mozdulatlanok vagyunk, és az idő halad keresztül rajtunk, átfúj, mint a hideg szél, ellopja a melegségünket, és elhagy minket kirepedezve és megfagyva.
4. A múltat sehogy sem lehet rekonstruálni. Csak a látszatát. Csupán az illúzióját teremthetjük meg - ami elmúlt, örökre eltûnik. Chuck Palahniuk
5. A szavak elkoptak, értelmüket vesztették, mert annyit használtuk őket hiábavalóan (...). Elszívtuk minden erejüket. Olyanok, mint az üres tojáshéj, melyet elhajít az ember. Palotai Boris
6. A halál teleírja az ember vonásait, ellopja a régen volt szépséget, és a helyébe jéghideg, csendes kétségbeesést fest.
7. Mint hajnalban a csillag, eltûnik az áttetsző időben csillogásod. De újraszüli létezésemet napról napra hiányod. Beney Zsuzsa
8. Vajon csakugyan lezárult, ami egyszer elmúlt, megtörtént? (...) A múlt tényein valóban nem tudunk változtatni, egyedül emlékezetünk bolyonghatja be újra és újra idő és tér e végképp megmerevedett kontinensének zugait-tájait. Pilinszky János
9. Az évek múlnak, ráncokra cserélik a szépséget, löttyedtségre az erőt, a belső csend ordítóvá mélyül. A Halál egyfolytában az ajtófélfát támasztja már, és ha kedve szottyan, elkapja az embert. Vavyan Fable
10. Az idő korsónyi, kiömlött víz, sár marad utána, szomjúság, ki tehet róla. Szégyenletesen egyszerû ez. Simon Márton