Az információ felemészti a figyelmünket. Az információ bősége a figyelem ínségét jelenti.

Kapcsolódó idézetek

1. Kézenfekvő, hogy mit emészt fel az információ: befogadóinak a figyelmét. Következésképpen az információbőség figyelemhiányhoz és annak szükségéhez vezet, hogy a meglévő figyelmet hatékonyan osszuk meg a túlzott bővelkedő információforrások között, amelyek felemészthetik azt. Herbert Simon
2. A túlságosan sok információ maga alá temet minket. Tisztánlátás helyett zavart eredményez. Alan Siegel
3. A figyelem az a fénycsóva, amely rávilágít a számunkra fontos információkra a ránk zúduló hírhalmazban. Nógrádi Gábor
4. A figyelmünk úgy mûködik, mint a mágnes: a szükséges információ vasreszelékét a rejtekhelyről is magához rántja, míg az érdektelen hírek faforgácsát akkor is ott hagyja, ha szinte kiüti a szemünket. Nógrádi Gábor
5. Mindenki tudja, mi az a figyelem. Amikor az elme világosan és élénken birtokba vesz egyetlen gondolatmenetet abból a sok gondolatmenetből, amely párhuzamosan lehetségesnek tûnik. (...) A figyelemhez bizonyos dolgokról le kell mondanunk, hogy másokkal hathatósan foglalkozhassunk, és ennek az állapotnak szöges ellentéte a zavarodott, álmodozó, szétcsúszott elme. William James
6. Ahhoz szoktunk hozzá, hogy több figyelmünk van, mint amennyi inger. Ezért a kirívó ingerekre odakapjuk a fejünket. Sőt, mivel a figyelem használata az unalom ellenszere is, a fontosság analógiája is, ezért nagyon kielégítő is valamire figyelni. Viszont emiatt az általános figyelmi ingerszintünk belépési küszöbe is megnőtt, úgyhogy nehezebb az olyan dolgokra figyelni, amelyek nem annyira ingergazdagok. Ilyen például a tanulás, egy baráti beszélgetés vagy a monoton feladatok elvégzése valami nagyobb cél elérése érdekében. (...) Kezdj el úgy gondolni a figyelmedre, mint egy szûkös erőforrásra, amit mi is, és mások is tudnak irányítani! Ezek egybevághatnak, és kialakulhat egy jó egyensúly, de a figyelemirányítás képessége végül is az egyének felelőssége lesz. A te döntésed, hogy mire akarod fordítani a figyelmedet. Csak ez a döntés most nagyon sokszor tudattalan, sodródás az ingerek árjával. Ha tudatosítod magadban azt, hogy most már több inger van, mint figyelem, és hogy a figyelmed elfogyhat, így nem jut olyan dolgokra, amiket fontosnak tartasz, de amelyek nem annyira ingergazdagok, akkor igenis tudsz ez ellen tenni. Szertics Gergely
7. A bőséget nem a tárgyak felhalmozása jelenti, hanem a tudás, hogyan használjuk fel őket jól. Próbálj többféle szempontból tekinteni a tárgyakra, hogy ne korlátozzon a felhasználás "előírt módja"! Shunmyo Masuno
8. A figyelmesség azt jelenti, hogy teljes mértékig az érzékelésre összpontosítunk, "azt tesszük, amit teszünk" és tudatában vagyunk a saját gondolatainknak és szavainknak. A figyelmesség egyet jelent azzal, hogy eláll az értékelő értelem, és mi teljesen átadjuk magunkat a mostnak.
9. A figyelem az elme egy szûk csatornáján át áramlik, mi pedig meglehetősen szûkmarkúan bánunk ezzel a keskeny sávszélességgel. Az erőforrások oroszlánrészét arra fordítjuk, amire éppen koncentrálni akarunk az adott pillanatban. Ám miközben próbáljuk ezen a dolgon tartani a figyelmünket, a koncentrációnk elkerülhetetlenül elkezd alábbhagyni, elménk pedig elkalandozik más gondolatok felé. A meditáció azonban szembemegy ezzel a mentális tehetetlenséggel. Daniel Goleman
10. A határtalan bőség szinte sajnosb a szükségnél. Az első lelki, másik testi ínséget vonz maga után. Széchenyi István