Az írott kommunikáció mindig többféleképpen olvasható; ha például valaki tőmondatokban kommunikál, az sokak számára agresszívnek tûnik, a félreolvasásokból pedig lavinák indulhatnak ki. Én megtanultam, hogy ha egy konfliktusnak akár csak a csírája is megjelenik, azonnal fel kell hívni a másikat, vagy még jobb, ha személyesen is végig tudjuk beszélni a dolgot.

Kapcsolódó idézetek

1. Bármilyen gyorsan is ír valaki, figyelembe kell vennie, hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit, el is kell tudni olvasni azt.
2. A hatékony írásbeli kommunikáció titka egyszerû: beszédes legyen. Írás közben képzeljük magunk elé azt, aki majd levelünket vagy jelentésünket olvassa! Legyünk közvetlenek! Engedjük el magunkat!
3. Ha egy kapcsolat bonyolult, akkor folyton azon kell agyalni, hogy mikor ír üzenetet, mit ír, miért írta... izgalmas kitalálni, hogy mire gondolt a másik, de hosszú távon én az egyértelmû dolgokban hiszek. Amikor befejezzük a másik mondatait. Zséda
4. Az írott szöveg nem kommunikáció. Amikor a címzett elolvassa és megérti, az nem más, mint a szöveg írójának kinyilatkoztatása. Vélemény, kérés, értékítélet, panasz. Bármi legyen is a tartalma, a küldő azt akarja, hogy amikor célba ér az üzenet, már ne lehessen beszélgetést kezdeményezni. Ellenben hasson, fájjon, marjon, elgondolkoztasson, megnevettessen. Később, persze, ha úgy adódik, szóba lehet hozni. De az már más. Addigra az üzenet, a szavak már megtették a hatásukat. Légrádi Gergely
5. Aki ír, az könnyebben is olvas, mûveltebb lesz, könnyebben képzeli bele magát mások helyzetébe, türelmesebb, elfogadóbb magával és másokkal. Aki ír, az kénytelen újra és újra átnézni, javítani, újra átnézni és újra javítani. Ha ezt megtanulja, tudni fogja, hogy 1. hibázni szabad, a hiba előre visz; 2. ahogy a szövegemre rá tudok nézni kívülállóként, mérlegelem mások véleményét, úgy ezt a jellememmel kapcsolatban is megtehetem. Horváth Viktor
6. Sokszor előfordul, hogy a találkozás konfliktusba ágyazódik. Ahol párbeszédet folytatnak, ott konfliktus keletkezik: logikus és előre látható, hogy így legyen. Nem szabad félnünk tőle, sem letagadnunk, hanem el kell fogadnunk. Ferenc pápa
7. A kommunikáció meglehetősen sokféle lehet, mert ugyan azt jelentené alapvetően, hogy egy beszélő és egy hallgató közös kódot használva információkat cserél egymással, ebből fakadóan rendre és több alkalommal meg is változik, fel is cserélődik szerepük, ám nézd el, hogy ez esetben az "alapvetően" talán épp annyit jelent mindössze, hogy "meglehetősen ritkán", alighanem még a legideálisabb beszédhelyzetben is létezik kommunikációs hatalmi hierarchia, konkrétabban meg addig tart a "kommunikáció", míg az erősebb akarja, engedi. Kabai Lóránt
8. Az ember végtelen módon képes kommunikálni, ki jól, ki kevésbé jól. (...) Mégis egy nyelvváltásnál vagy idegen környezetben inkább hallgatunk. Még azon olyan egyszerû önkifejezések is gondot jelentenek, mint a lét, az akarat, a szeretet.
9. Beszélni sokkal jobb, mint írni, de írni azért kell, mert manapság inkább találkozunk olvasókkal, mint hallgatókkal. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann
10. A vitában az a legfontosabb, hogy ne siesse el az ember. Hadd mondjon el végig mindent a másik! Akkor aztán már lehet válaszolni, gyorsan és pontosan. Ahogy a tőrrel kell bánni. Van, amikor védekezni kell, és van, amikor ellentámadásba kell menni.