Az írott szöveg nem kommunikáció. Amikor a címzett elolvassa és megérti, az nem más, mint a szöveg írójának kinyilatkoztatása. Vélemény, kérés, értékítélet, panasz. Bármi legyen is a tartalma, a küldő azt akarja, hogy amikor célba ér az üzenet, már ne lehessen beszélgetést kezdeményezni. Ellenben hasson, fájjon, marjon, elgondolkoztasson, megnevettessen. Később, persze, ha úgy adódik, szóba lehet hozni. De az már más. Addigra az üzenet, a szavak már megtették a hatásukat.

Kapcsolódó idézetek

1. Bármilyen gyorsan is ír valaki, figyelembe kell vennie, hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit, el is kell tudni olvasni azt.
2. Aki ír, az könnyebben is olvas, mûveltebb lesz, könnyebben képzeli bele magát mások helyzetébe, türelmesebb, elfogadóbb magával és másokkal. Aki ír, az kénytelen újra és újra átnézni, javítani, újra átnézni és újra javítani. Ha ezt megtanulja, tudni fogja, hogy 1. hibázni szabad, a hiba előre visz; 2. ahogy a szövegemre rá tudok nézni kívülállóként, mérlegelem mások véleményét, úgy ezt a jellememmel kapcsolatban is megtehetem. Horváth Viktor
3. Ha leírhatatlan, akkor ne írd le. Ha megfogalmazhatatlan, akkor ne fogalmazd meg. Nem kell esszét írni belőle. Senkinek nem kell beszámolnod és senkinek nem kell megmagyaráznod. Senkinek nem kell úgy elmondanod, hogy megértse. Aki megérti, szavak nélkül is megérti. Vámos Robi
4. Az írott és a kimondott szó között óriási a különbség. Az írás esetében az ember sokkal jobban átgondol mindent, hiszen ez esetben egy maradandó dologról van szó, ahol nincs lehetőség utólagos korrigálásra. Jakupcsek Gabriella
5. Az író, ha valóban író, önmagából kiindulva és legtöbbször önmagáról ír, és ha a szavai jelentenek valamit, az csupán azért lehetséges, mert hû önmagához, a saját hangjához és ritmusához. A tartalom, a téma az írás mellékterméke, nem pedig a lényege. Aharon Appelfeld
6. Az írás maradandóvá rögzíti a közlést. A betûkbe zárt gondolat, kérés, panasz vagy érzés nem enyészik el pillanatok alatt, mint a mindenkori jelenben keletkező és rögtön a múltba hulló emberi cselekvés: a beszéd. Ezért érzünk fokozott felelősséget minden egyes szó papírra vetésekor. Egy-egy meggondolatlan, az indulat hevében született írásmû sok későbbi kellemetlenség forrása lehet.
7. Nem azt kell leírni, amire gondolsz, hanem azzal a céllal kell közvetíteni, hogy a gondolat maga a befogadóban szülessen meg. Für Anikó
8. Nem baj, hogy nem lehet érteni a szöveget, mert azt tapasztaltam, hogy minél kevesebbet értenek belőle, annál jobban értékelik. Végül is ez asszociációkra ad lehetőséget. Nem kell mindig mindent szájba rágni. Hasznosabbnak tartom, ha csak a szelleme "jön le" a dolognak. Valamit látnak, valamit éreznek benne, és ez a lényeg, nem a szöveg. Waszlavik László
9. Mondjam? Vagy hallgassak? A szomorú az, hogy így sincs mód a megismerésre. A megértetésre. A megértésre. Hiába minden, átalakulnak a gondolataink. Én ugyan ki akarom fejezni magam, szavakat közlök, megérted... de máris mást jelentenek. Neked is, másoknak is. Holnap már nekem is... Pálnagy László
10. Az író elsősorban nem azért ír, hogy olvassák. Persze hogy szeretné, ha olvasnák. De elsősorban az írásért ír, mindenekelőtt azért, mert ez az ő létezési módja, mert így veszi birtokába - ő és a könyve - a valóságot. Félicien Marceau