Ugrás a tartalomra
Az istennők vonzzák isteneiket. A test magához rántja a szellemet, az éjszaka magába nyeli a nappalt. A Hold elhomályosítja a Napot.
Kapcsolódó idézetek
-
A nők befogadók, ezért csodálatosak. A férfiak kiadnak magukból mindent. A sérelmeiket, a tévelygéseiket spriccelik szét a világban. Ezt örökítik át új generációkra. Ezt a borzalmat a nők fogják fel, és próbálják élhetővé szelídíteni.
Benyák Zoltán
-
Minden elhalványul, minden, a test, a kő, még maguk a csillagok is. Az idő mindent elragad. Ez a világ rendje. A múlt távolodik, az emlékek fakulnak, és így maga a szellem is. Az időnek nem állhat ellen még a lélek sem.
-
Az istenek időrendben ragadnak el bennünket.
Mark Lawrence
-
A Hold a tengert a partra vonzza, az embereket pedig a saját felszínére. A farkasok felemelik a pofájukat, és az éjszakai égbolton függő ezüstös korong felé üvöltenek. Az emberek felemelik a fejüket, és távolabbra néznek, a végtelenségbe. Ez mindig is így volt - és most már úton vagyunk a végtelenbe.
Tim Marshall
-
Holdtalan az éj, a szél sír, mint egy újszülött. Odafönt egy isten ront neki egy istennőnek, félretaszigálja a csillagokat.
Shan Sa
-
A ragyogó Hold lassan átsugározta az égboltot, s ahogy átadta fényét, ő maga valamelyest meghalványodott. Föld és menny egymás világosságát tükrözték oda-vissza.
Vavyan Fable
-
A nap felvillanyozza az elmét, az éj pedig elhomályosítja.
Anna Onichimowska
-
A szép elvarázsol, a fenséges magával ragad.
Fazekas István
-
A nők olyanok, mint azok a virágok, amelyeket a véletlen az árnyékban sarjasztott ki a földből; folyvást a fény felé törnek, üde és illatos szirmaikat a napon bontják ki, mely aztán elhervasztja, elemészti őket.
Alexandre Dumas
-
A test távol van a lélektől, és ragaszkodik az ősi földi örömökhöz - a naphoz, a szélhez, a hullámzó legelőkhöz, a vakmerő mozgás gyors mámorához.
Radclyffe Hall