Ugrás a tartalomra
Az ízlés a lángész józansága; ízlés nélkül a lángész csak fennkölt őrület.
Kapcsolódó idézetek
-
Az ízlés a mûvész lelkiismerete.
Szász Zoltán
-
Ha az ember nem feledkezik meg mestersége szabályairól és mindig újra és újra aggodalmasan gondol rájuk, akkor csak tehetséges ember lesz, de nem lángész. Ha valakinek mindig a technika szabályaihoz kell fordulnia, hogy mûalkotást teremtsen - Isten legyen neki irgalmas! Az ihlet a lényeg. Ez viszi bele a mûvészt a teremtő, de csendes extázis állapotába. Ez szabadítja fel az idegek és az agy szûk korlátaitól.
-
A rossz ízlés rohamosan terjed. Ez a mûvészetben nem olyan ártatlan dolog, mint teszem az öltözködésben. Aki ízlés nélkül ruházkodik, testi épségét még nem veszélyezteti. De a mûvészetben a rossz ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot. Elzárja a remekmûvekkel való érintkezéstől s így a belőlük áradó éltető fluidumtól, amely nélkül a lélek sorvad, összezsugorodik, s az ember egész lénye sajátos bélyeget kap.
Kodály Zoltán
-
Az érzelem kényes a kifejezésre; keresi, s közben dadog, vagy pedig türelmetlenségében a lángész felvillanását idézi elő. Ez a villanás azonban nem maga az érzelem; de fényénél megpillantjuk.
Denis Diderot
-
Jó ízlés! Milyen szörnyûséges dolog. Az ízlés a kreativitás gyilkosa.
Pablo Picasso
-
Az érzelem, amelyet a józan ész nem fegyelmez, bizony híg ital, az ész viszont érzelem nélkül olyan keserû és kemény falat, hogy alig lehet lenyelni.
Charlotte Bronte
-
Ez a lényege a mûvészetnek: a hatás a jó ízlés keretein belül.
-
Az egyszerûség és visszafogottság az ízlésesség lelke.
Charles Dickens
-
Nagy különbség van a mû szépsége és alkotójának az érdeme között. Vannak igen középszerû mûvek, amelyek csakis fennkölt lángész alkotásai lehetnek; s vannak meglehetősen szép mûvek, amelyeket középszerû tehetség is alkothatott.
Bernard le Bovier de Fontenelle
-
Az ész az egyetemes, az érzék az egyedi dolgok ismerője.
Arisztotelész