Az olyan tulajdonságok, mint a hûség, nemeslelkûség stb. nemcsak értelmetlenek, de alighanem elképzelhetetlenek is egy olyan világban, ahol mindig rendben mennek a dolgok. Az az igazság, hogy az emberekben csodált számos tulajdonság leginkább olyankor érvényesülhet, amikor valami szerencsétlenséggel, fájdalommal vagy nehézséggel kell szembenézzenek, csakhogy a gépesítéssel épp a szerencsétlenségeket, a fájdalmat és a nehézségeket akarjuk mindinkább kizárni.

Kapcsolódó idézetek

1. Szabad és csodálatos lehetne az élet útja, de az utat eltévesztettük. Kapzsiság mérgezi az ember lelkét - gyûlöletbe rekeszti a világot - nyomorúságba és vérontásba masíroztat bennünket. Robogunk, repülünk, mégis kalodába zárjuk magunkat. A gépek, a bőség korszakában még mindig szûkölködünk. A tudás cinizmussá vált, értelmünk rideg, szívtelen. Túl sokat gondolkozunk, és túl keveset érzünk. A gépesítés mellé emberség kellene. A bölcsesség mellé kedvesség és jóság. Ha ez nincs, könyörtelen lesz az élet és mindennek vége.
2. Sikeres emberekről gyakran feltételezzük, hogy egyszerûen szerencsésebbek, vagy különleges adottságokkal rendelkeznek. Valójában azonban egyszerûen azért aknázták ki sokkal jobban az emberi erőforrásaikat, mert számukra az jelentené a legnagyobb fájdalmat, ha nem tehetnék meg a tőlük telhető legtöbbet, ha nem bontakoztathatnák ki minden lehetőségüket, és ha nem oszthatnák meg mindezt másokkal. Tony Robbins
3. A hûség a legszebb emberi tulajdonság, és néha a legfájdalmasabb is. Mert ahhoz, hogy valakihez hû légy, a másikhoz hûtlennek kell lenni. Valakit el kell árulni. Müller Péter
4. Tisztelem (...) bizonyos embereknek ezt a le nem bírható biztosságát, akik mintha sohasem engednének önérzetükből, és bár jól tudom, hogy ezt gyakran csakis lényük korlátoltságának és minden akadállyal szemben való szerencsés vakságuknak köszönhetik, a pillanatnyi hatás mégis megmarad. Az ilyen embereknek az a képtelensége, hogy magukban valami hibát gyaníthassanak, valamely gyakorlati kérdés szegényes korlátai közt gyakran bizalmat és erőt ad gyors elhatározásra, aminthogy a világ folyásában egyáltalán gyakran sokkal többet ér és többet nyom az ügyességgel összekötött fogyatékosság, mint az ügyetlenséggel párosuló kiválóság. Waldemar Bonsels
5. Úgy tûnik, mi emberek, páratlanul leleményesek vagyunk abban, hányféle módon okozhatunk fájdalmat egymásnak, és mindig találunk rá okot, hogy meg is tegyük. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ember gyógyulási és gyógyító tehetsége szintén határtalan. Mindnyájunk veleszületett képessége, hogy örömöt találunk ott is, ahol csak szenvedés, és reményt, ahol csak reménytelenség van.
6. Azt vetik szemünkre, hogy a materializmus puszta géppé alacsonyítja az embert; s ezt megszégyenítőnek tartják az egész emberiségre nézve. De vajon megtisztelőbb-e az emberiség számára, ha azt mondjuk, hogy az ember egy olyan szellem, egy olyan nem tudni, micsoda titkos indítékai nyomán cselekszik, amely érthetetlen módon irányítja? Jean Meslier
7. Az emberiség általában ilyen is, meg olyan is. Például zsugori, önző, irigy, tudatlan, együgyû és gyáva. De kedves is, okos, barátságos, megbocsátó, gondoskodó és - nagylelkû. Minden nem fér bele mindenkibe. Jonas Jonasson
8. Az emberi élet jóság, szépség, kegyetlenség, szívfájdalom, közöny, szeretet és még annyi minden más keveréke. (...) Egyszer megfontoltan, máskor meggondolatlanul, néha kedvesen, néha kegyetlenül viselkedünk. S mindez nem egy eszme, hanem tény.
9. A gond az, hogy az emberek mindent azonnal akarnak, nincs türelmük végigjárni a fejlődésüknek megfelelő lépcsőfokokat. Holott a földi lét a tapasztalásról kell, hogy szóljon mindannyiunk számára. Véletlen történések nincsenek. Ha valaki szerencsétlennek érzi magát, akkor is tudnia kell, hogy az események az előzmények tükrében, vagyis okkal történnek. És azt is tisztán kell látni, hogy minden döntésünk jelzés a jövőnek. Szepes Mária
10. Gyakran mondják, hogy megmagyarázni annyi, mint kiüresíteni. Ez az elv sehol sem érvényesül olyan következetesen, mint a számítógépes programozás területén, különösen az úgynevezett heurisztikus programozásban és a mesterséges intelligenciában. Ezeken a területeken olyan gépek születnek, amik lenyûgöző módon viselkednek, gyakran még a legtapasztaltabb megfigyelőt is elkápráztatva. Amint azonban egy adott program lelepleződik, amint belső mûködését kellően világos nyelven feltárják, hogy valóban megérthetővé váljon, rögtön szertefoszlik a varázsa: pusztán egymást követő, egyszerû eljárások sorozatává válik. Ilyenkor a szemlélő joggal gondolhatja: "Ezt én is meg tudtam volna írni." Ezzel a gondolattal a programot áthelyezi az "intelligens" jelzővel ellátott polcról a kuriózumok közé, amiket már csak kevésbé felvilágosult emberekkel érdemes megvitatni.