Ugrás a tartalomra
Azt vetik szemünkre, hogy a materializmus puszta géppé alacsonyítja az embert; s ezt megszégyenítőnek tartják az egész emberiségre nézve. De vajon megtisztelőbb-e az emberiség számára, ha azt mondjuk, hogy az ember egy olyan szellem, egy olyan nem tudni, micsoda titkos indítékai nyomán cselekszik, amely érthetetlen módon irányítja?
Kapcsolódó idézetek
-
Az olyan tulajdonságok, mint a hûség, nemeslelkûség stb. nemcsak értelmetlenek, de alighanem elképzelhetetlenek is egy olyan világban, ahol mindig rendben mennek a dolgok. Az az igazság, hogy az emberekben csodált számos tulajdonság leginkább olyankor érvényesülhet, amikor valami szerencsétlenséggel, fájdalommal vagy nehézséggel kell szembenézzenek, csakhogy a gépesítéssel épp a szerencsétlenségeket, a fájdalmat és a nehézségeket akarjuk mindinkább kizárni.
George Orwell
-
Néha úgy érezzük, hogy az élet nem más, mint okok és okozatok könyörtelen dominója, és minden a mechanika törvényeinek engedelmeskedik egy végtelen folyamatban, amelyre senkinek sincs befolyása. Mi célja az egésznek, ha csupán organikus gépek vagyunk egy nagyobb organikus gépben, amelyet természetnek hívunk? Ezen a ponton sok minden értelmét veszti. Csüggedten idézzük fel, milyen nagynak és titokzatosnak láttuk a világot gyerekkorunkban. Hogy lehet most ugyanaz a világ ilyen sápadt és lélektelen?
Roland Paulsen
-
Szabad és csodálatos lehetne az élet útja, de az utat eltévesztettük. Kapzsiság mérgezi az ember lelkét - gyûlöletbe rekeszti a világot - nyomorúságba és vérontásba masíroztat bennünket. Robogunk, repülünk, mégis kalodába zárjuk magunkat. A gépek, a bőség korszakában még mindig szûkölködünk. A tudás cinizmussá vált, értelmünk rideg, szívtelen. Túl sokat gondolkozunk, és túl keveset érzünk. A gépesítés mellé emberség kellene. A bölcsesség mellé kedvesség és jóság. Ha ez nincs, könyörtelen lesz az élet és mindennek vége.
-
Bárki, aki tudományos kutatásba fog, nem kerülheti el azt a meggyőződést, hogy abban, amit mi természettörvénynek nevezünk, valamilyen szellem nyilvánul meg. Mérhetetlenül kiválóbb szellem ez, mint az emberi értelem, s az embernek a maga szerény képességével alázatot kell érezni előtte.
Albert Einstein
-
Ez a filozófia csak az anyag létezését fogadja el, az embert különböző anyagok puszta keverékének tekinti. Azt állítja róla, hogy nem több, mint egyfajta állat, és létezésének egyetlen célja pedig a "küzdelem". Ez a materializmus.
-
Hamisan vádolja az ember önnön természetét azzal, hogy gyarló, rövid időre szabott, s inkább a véletlen kormányozza, mint az erény. Ellenkezőleg, ha megfontoljuk: nincs az emberi természetnél nagyobb, jelesebb; inkább az elszánás hiányát érzi olykor, mint az erőét vagy az időét.
Gaius Sallustius Crispus
-
Az emberi elme alapvetően egy érdekek által vezérelt, az általános erkölcsi és tényszerû igazságok iránti igen érzéketlen gépezet. Az érdekek gyakran elfedik egy helyzet valós mivoltát, vagy ha fel is ismerjük azt, könnyen gyártunk ideológiát, hogy felmentsük magunkat az igazsággal való szembesülés racionális terhétől és erkölcsi felelősségétől.
Boldogkői Zsolt
-
Megadatott nekünk a szellem ereje, ám mi évezredek óta rosszul élünk vele: jelentéktelen, gyakran veszélyes dolgokra használjuk. Mindenki olyan meggyőződés szerint él szárnyaló szellemével vagy úgy manipulálja gondolatait, hogy kisajátíthassa és befolyásolhassa a világot.
-
Kultúránkban a szellem fogalma nem evilágit jelent, hanem valami elkülönültet, amely csodás módon mégis bele tud avatkozni az anyagi folyamatokba, sőt, valamilyen rejtélyes módon élteti és irányítja azokat. Elég ironikus, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a pénz az, ami ma a bolygónkon leginkább emlékeztet a fent leírt isteni minőségre. Láthatatlan, halhatatlan erő, amely mindent körülvesz és irányít, mindenható és határtalan, egy "láthatatlan kéz", amely, ahogy mondják, forgásban tartja a világot.
Charles Eisenstein
-
Elképzelhető, hogy az összeesküvéselmélet-hívők azért hisznek abban, hogy gonosz szervezetek irányítják a világot, mert ez még mindig jobb, mint az egyéb lehetőségek. Annak elfogadása, hogy az emberi társadalom mûködése csupán megjósolhatatlan történések és a szerencse játékának függvénye, sok tekintetben sokkal aggasztóbb, mint ha feltételezzük, hogy létezik a mindent irányító sötét elit, még akkor is, ha az öncélúan viselkedik. Jobb, ha egy részeg pilóta vezeti a repülőt, mintha senki sem lenne a pilótafülkében.