Ugrás a tartalomra
Gyakran mondják, hogy megmagyarázni annyi, mint kiüresíteni. Ez az elv sehol sem érvényesül olyan következetesen, mint a számítógépes programozás területén, különösen az úgynevezett heurisztikus programozásban és a mesterséges intelligenciában. Ezeken a területeken olyan gépek születnek, amik lenyûgöző módon viselkednek, gyakran még a legtapasztaltabb megfigyelőt is elkápráztatva. Amint azonban egy adott program lelepleződik, amint belső mûködését kellően világos nyelven feltárják, hogy valóban megérthetővé váljon, rögtön szertefoszlik a varázsa: pusztán egymást követő, egyszerû eljárások sorozatává válik. Ilyenkor a szemlélő joggal gondolhatja: "Ezt én is meg tudtam volna írni." Ezzel a gondolattal a programot áthelyezi az "intelligens" jelzővel ellátott polcról a kuriózumok közé, amiket már csak kevésbé felvilágosult emberekkel érdemes megvitatni.
Kapcsolódó idézetek
-
Az olyan tulajdonságok, mint a hûség, nemeslelkûség stb. nemcsak értelmetlenek, de alighanem elképzelhetetlenek is egy olyan világban, ahol mindig rendben mennek a dolgok. Az az igazság, hogy az emberekben csodált számos tulajdonság leginkább olyankor érvényesülhet, amikor valami szerencsétlenséggel, fájdalommal vagy nehézséggel kell szembenézzenek, csakhogy a gépesítéssel épp a szerencsétlenségeket, a fájdalmat és a nehézségeket akarjuk mindinkább kizárni.
George Orwell
-
Bár a számítógép elfogulatlanul alkalmazza az algoritmusokat, előre meghatározott szabályokat követve, de a szabályokat emberek írják. A programozók kitörölhetetlenül beépíthetik magába az algoritmusba tudatos vagy tudattalan előítéleteiket, amelyek a számítógép nyelvére lefordítva észrevétlenek maradnak.
Kit Yates
-
Ha az ember tényleg meg akar érteni valamit, annak az a legjobb módja, ha megpróbálja elmagyarázni valakinek. Ez arra kényszeríti, hogy helyretegye a dolgokat a saját fejében. És minél lassúbb és nehézfejûbb a tanítvány, annál egyszerûbb ideákra kell lebontanunk a gondolatmenetet. És valójában éppen ez a programozás lényege. Mire az ember egy bonyolult gondolatot lebont olyan egyszerû lépésekre, hogy azt még egy buta gép is megértse, addigra biztos, hogy valamit megtanul arról a dologról. A tanár általában többet tanul, mint a diák. Nem így van?
Douglas Adams
-
Ha van olyan, a számítógépes technológiát körüllengő mítosz, amellyel ideje lenne már leszámolni, az az a közkeletû elképzelés, hogy a számítógép csak azt tudja megcsinálni, amire konkrétan beprogramozták. (...) A gépitanulás-algoritmusok rutinszerûen rágják át magukat az adatokon, tárják fel a statisztikai összefüggéseket, és írják meg lényegében ezek alapján a maguk saját programját.
Martin Ford
-
Azt gondolná az ember, hogy a dolog könnyebbik része kitalálni, hogy a felhasználó mit vár el egy számítógépes rendszertől. Pedig a probléma lényege pont abban az ellentétben rejtőzik, ami a programok korrekt megtervezettsége, rugalmatlansága, valamint az emberek megjósolhatatlan viselkedése és munkastílusa között feszül.
-
A mesterséges intelligenciában (...) az intelligencia természetéből fakadóan nem tudjuk megismerni, hogy mi lesz, ha van egy nálunk fejlettebb intelligencia. Mert az a szó beletörődős értelmében beláthatatlan. Ez a dolog természetéből származó beláthatatlanság hihetetlenül fontos lesz a jövőnk tervezése szempontjából. Mert azt üzeni, hogy képesnek kell lennünk alázattal viselni a saját intelligenciánk által támasztott korlátokat, és érdemes arra készülnünk, hogy mi módon tudunk olyan intelligenciákkal élni, amelyek nálunk fejlettebbek.
Szertics Gergely
-
Amikor megtanulsz valamit, úgy gondolod, hogy értesz hozzá. Még biztosabb vagy benne, ha írni is tudsz róla, és még ennél is biztosabb, ha tanítani is tudod. Egészen biztos viszont csak akkor lehetsz benne, ha le is tudod programozni.
-
Az intelligencia azt igényli, hogy folyton az ismeretlenbe menj, a felderítetlen tengerre. Akkor nő és élesedik. Csak akkor nő, ha minden pillanatban az ismeretlennel találkozik. Az emberek félnek az ismeretlentől, az emberek nem érzik magukat biztonságban az ismeretlennel. Nem akarnak túlmenni az ismerősön; ezért teremtettek egy hamis, mûanyag helyettest az intelligenciának - és intellektusnak nevezik. Az intellektus csak egy mentális játék. Nem lehet kreatív.
Osho
-
A világ bonyolult és zavaros, szabályait nem szép és egyszerû PowerPoint-prezentációkban, áttekinthető felsorolásban tárja elénk. Bármiféle képzeletbeli világmodell megalkotása azzal jár, hogy elvetjük a fölösleges információt, és a lényeges pontokra koncentrálunk. Csak éppen a lényeges információ kiválogatása önmagában szellemi hazárdjáték.
-
Vannak, akik szerint a számítógépek soha nem mutathatnak valódi intelligenciát, bármilyenek is legyenek. Számomra azonban úgy tûnik, hogy ha az emberekben a nagyon bonyolult kémiai felépítésû molekulák képesek úgy mûködni, hogy intelligensekké tesznek bennünket, akkor a hasonlóan bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó számítógépek ugyancsak intelligens mûködést tanúsíthatnak. Ha viszont intelligensek, akkor még náluk is bonyolultabb és intelligensebb számítógépeket tudnak tervezni.
Stephen Hawking