Az öngyilkosságnak gyakran a hátramaradottak életének megkeserítése a célja. A depressziós betegek gyakran úgy érzik például, hogy a szüleikkel szembeni bosszú egyetlen kellőképpen kielégítő formája az öngyilkosság.

Kapcsolódó idézetek

1. A depressziósok rendszerint csupán önmagukra jelentenek veszélyt. A depresszió őrülete nagy általánosságban az erőszak ellentétének tekinthető. Vihar a javából, de a sötétség gomolygása.
2. Mivel a legtöbb öngyilkos depressziós, mondhatjuk, hogy a depresszió az egyik leghalálosabb betegség a bolygón. Több ember esik áldozatául, mint az erőszak legtöbb formájának - háború, terrorizmus, családon belüli erőszak - együttvéve. Még ennél is megdöbbentőbb, hogy a depresszió olyan szörnyû betegség, hogy többen ölik meg magukat miatta, mint bármelyik más betegség miatt. Ennek ellenére az emberek mégsem gondolják, hogy a depresszió tényleg olyan rossz. Matt Haig
3. Az ember azért depressziós, mert szeretne bûnhődni. Mert tudja, hogy megérdemli a fájdalmat, de önmaga túl gyáva ahhoz, hogy bántsa magát.
4. Miért vagyunk olyan biztosak abban, hogy az öngyilkosság hátte­rében csakis pszichés zavar állhat? Miért nem jut eszünkbe, hogy az illető tudatosan, hosszú és kínzó mérlegelés után dön­tött a befejezés mellett? Talán, mert haragudni akarunk. Ha ismernénk és értenénk az okot, meglehet, nem tudnánk rájuk haragudni. Ez végképp összezavarna minket, a kognitív dis­szonancia pedig kínzó érzést, szorongást keltene bennünk. Haragudni egyszerûbb. És fájdalommentesebb. Az itt maradottak számára. Szigeti Ildikó
5. Az a furcsa a depresszióban, hogy még ha több öngyilkos gondolatod támad is, a halálfélelem ugyanolyan erős marad. Az egyetlen különbség, hogy az élet fájdalma gyorsan növekszik. Úgyhogy amikor hallod, hogy valaki öngyilkos lett, fontos tudnod, hogy a halál nekik sem volt kevésbé félelmetes. Nem erkölcsi "döntés" volt. Aki normális kérdésnek tekinti, az abszolút félreérti. Matt Haig
6. Rengeteg módja van az öngyilkosságnak. Aki a testét próbálja megölni, az Isten törvénye ellen vét. Aki pedig a lelkét próbálja megölni, az is Isten törvénye ellen vét, bár az ő bûne kevésbé látványos az emberek számára. Paulo Coelho
7. Azt hiszem, az ember túlélésre van programozva. És ha a túlélési ösztönnel szembemegy, ha el akarja pusztítani önmagát, az azt jelenti, hogy valami nem stimmel a programmal. Bármilyen szomorú és elkeseredett is valaki, ha az alapvető biológiai funkciói jól mûködnek, nem akarja megölni önmagát. Ahhoz az kell, hogy felboruljon az idegrendszere biokémiája, és azon lehet segíteni. Nehéz és sokáig tart, de lehet segíteni. (...) Szerintem van maga az ember, aki szomorú, és van a felborult kémiai egyensúly, ami öngyilkosságra biztat. És akkor megvan, mi ellen kell küzdeni - és az nem az ember.
8. Az a sok szarság, amit az emberek magukkal csinálnak... lehet, hogy mind ugyanazért van, tudod? Hogy legalább egy kicsit elnyomják vele a saját hangjukat. Hogy megöljék az emlékeket anélkül, hogy magukat is megölnék.
9. Az egyetlen lehetséges módja annak, hogy valakiről tartósan és megfelelően gondoskodjunk, szerintem az, ha nekünk magunknak mélységes örömünk származik a gondoskodásból, és minden egyes érte tett dolog rendkívül jó érzéssel tölt el bennünket. Ha csak egy kicsiny részünk is kötelességből, áldozatból cselekszik, csak azért, "mert kell", és kötelességérzetet, kényszert, bûntudatot érez, ez a részünk felemészti energiánkat, vitalitásunkat és előbb utóbb haragban, lázadásban, vagy depresszióban ölt testet, így bosszulva meg magát.
10. A tartós egyedüllét egyfajta ürességérzést okoz, megkérdőjeleződik az élet értelme. Hosszabb távon depressziós tünetek jelentkezhetnek, szélsőséges esetben ön és/vagy közveszélyessé válhat az ember. Méder Áron