Az újságírás mindennapos harc az információért, az "új nóvumért", és minden lehet forrás, egy elcsípett beszélgetés, egy hír egy másik újságban vagy internetes oldalon, tévében, rádióban, egy váratlanul a postaládánkban landoló dokumentum, de ezeket a forrásokat - ez már olyan, mint egy litánia - kritikával kell kezelni, mindent ellenőrizni kell. Ha nincs forráskritika, akkor jól ráfaraghat az ember.

Kapcsolódó idézetek

1. A média valamilyen szinten mindenkinek beszivárog az életébe. Úgy gondolom, hogy minél inkább városban él az ember, annál inkább kap belőle. A lényeg csak az, hogy ne fogadjunk el mindent úgy, ahogy egy adott forrásból kapjuk. Szerencsére az internet teli van lehetőségekkel, ha valamit megkérdőjelezünk, akkor ott utánaolvashatunk. Felméri Péter
2. Az emberek rá vannak szoktatva a percenként frissülő, hangulatkeltő hírekre, így tulajdonképpen nem is újságírás van, hanem szalagcím-háború. Ki tudja ugyanazt a hírt cifrább, kattintósabb verzióban tálalni, ki tudja előbb haragra gerjeszteni az olvasókat?!
3. Az emberek eddig még sosem jutottak ennyi információhoz, mint most, de ennek ellenére nem mondható el, hogy tájékozottabbak lennének. A forráskritika hiánya és a kiélezett verseny oda vezet, hogy nem az számít, igaz-e egy történet, hanem hogy érdekes-e. Tari Annamária
4. Oknyomozó újságíró sem nem hisz, sem nem kételkedik a forrásaiban. Végighallgat mindent, aztán bizonyítékot keres. Ha talál, ír. Ha nem talál, akkor vagy nem ír, vagy figyelmezteti az olvasót, hogy ezt bizonyítékok híján írja.
5. Az újságírási folyamat minden lépése szubjektív döntéseket foglal magában, a tudósítások alanyainak kiválasztásától és mellőzésétől kezdve, annak mérlegelésén át, hogy mely tényeket és hangokat szerepeltetünk egy adott beszámolóban, és melyeket nem, mennyire helyezzük előtérbe őket, és így tovább. A szubjektivitás elkerülhetetlen volta azonban nem mentség a pontatlan vagy méltánytalan tálalásra, mert az újságírónak szent kötelessége, hogy minden tekintetben nem csak pontosan, de méltányosan is tájékoztasson, szerintem kiváltképpen azokban a vonatkozásokban, amikkel nem ért egyet. A jó újságíró nem erőlteti rá másokra a saját véleményét, hanem felvilágosítással és háttérrel szolgál, hogy ki-ki maga alakíthassa ki az álláspontját. Mark Hertsgaard
6. Kezdj gyanakodni, amikor valahonnan ismétlődően olyan hírt olvasol, aminek nagyon örülsz vagy amitől nagyon dühös leszel! Az elfogult, tényeket nem tisztelő újságírás, a dezinformáció és az álhíripar éppen az erős, elfogult vélemények kiszámíthatóságán keresztül tesz minket érzelmileg manipulálhatóvá. Annak a forrásnak, ahonnan csak "jó", a világképedet megerősítő információkat kapsz, ne higgy! A valóság összetettebb és ellentmondásosabb annál, mint hogy mindig kielégítse az elvárásainkat, a reményeinket, és megerősítse a véleményünket. Krekó Péter
7. A tényszerû tudósítás mindig biztonságot ad. Ott vannak kéznél az információk, melyek alig várják, hogy sorba rakjam őket, és követhető formát adjak nekik. Fogd a tényeket, az arcokat, az igazság különböző aspektusait, csiszold őket fényesre, és vesd papírra - illetve az esetemben billentyûzetre -; a többi már az olvasó dolga. Mira Grant
8. Az igazi újságolvasás nem egy vagy talán két nyomorúságos napilapocska felületes átlapozása. Az igazi, mert az észt és a látókört egyaránt tágító újságolvasásban az összes piacon (vagyis a trafikban is) megtalálható újság bennfoglaltatik, ha nem is elejétől végig, de azért legalább nagyjából, ami azt jelenti: szalagcím, vezércikk, legfontosabb rovatok, legfontosabb vélemények, valamint legfontosabb (kül- és bel-) politikai, helyi, gazdasági, tudományos, sport-, kulturális, társadalmi hírek satöbbi. Robert Seethaler
9. Az újságírás szerint: minden téma jó téma, csak tudni kell megírni. Nógrádi Gábor
10. Sosem szabad hinni egyetlen információforrásnak. Mindent a lehető legtöbb felől le kell ellenőrizni, mert a saját igazság, az csak egy nézőpont.