Az unalom csak a kezdete ennek az utazásnak... megérezteti velünk, hogy az idő túlontúl hosszú, és képtelen bármilyen végcélt vetíteni elénk.

Kapcsolódó idézetek

1. A végtelenített unalom nem tartható állapot; előbb vagy utóbb sokkal fájdalmasabb érzékeléssé, nagyon is létező fájdalommá alakul át. Michel Houellebecq
2. Az unalom nem csak unalmas, egyenesen rémisztő. Rákényszerít bennünket, hogy nagyobb kérdéseken agyaljunk, olyasmin, hogy minek mi az értelme, mi a célja. Ugyanakkor az unalom remek lehetőség új dolgok felfedezésére is. Az unalom teremti meg azt a teret, amelyben új gondolatok megszülethetnek. Unalom nélkül mást se teszünk, csak reagálunk a minket körülvevő ingerekre ahelyett, hogy valóban belemerülnénk az élményekbe. Anna Lembke
3. Akármerre nézünk, szürkeség és jelentéktelenség vesz körbe. Még az is, ami szépen indul, hamar unalomba fullad, ebbe az emberi rítusba, ebbe az unalmas ritmusba, amit életnek neveznek. Andrzej Sapkowski
4. Ott válik hosszúvá az út, ahol kezdesz elfáradni. Nicolae Iorga
5. Végzetes hiba, ha az ember túlságosan biztos a dolgok kimenetelében: az unalom éppolyan hamar utoléri az utazót, aki előre ismeri az útvonalát, mint a regényírót, akinek a kisujjában van a cselekmény. Paul Theroux
6. Elfáradtam. Elfáradtam az utazásban, örökké egyedül, mint az ujjam. Belefáradtam, hogy sose volt mellettem egy barát, aki megmondja, hova megyek, honnak jövök s miért. És főleg belefáradtam abba, ahogy az emberek bánnak egymással. Belefáradtam a kínba, amit érzek és hallok a világon minden nap. Túl sok van belőle.
7. Nem hiszek az unalomban. Az unalom az, ha várjuk, történjék valami.
8. Mi azért nem lettünk barátok, mert mindketten unatkoztunk, és az unalom hozott össze bennünket. Ez kevés ahhoz, hogy két ember igazi barátságot kössön egymással. Berkesi András
9. Az öregkornak megvannak a saját borzalmai. Nem tudjuk már azt hinni, mint ifjabb korunkban, hogy elpusztíthatatlanok vagyunk és örökké fogunk élni. Túl sok barátunkat és családtagunkat láttuk már távozni. Kezdjük átélni az emberi test elkerülhetetlen törékenységét. (...) Magányos útról van szó, mely sehová sem visz. Robin Dunbar
10. Egy idő után minden egyhangúvá, érzelmi taposómalommá válik, és ami még rosszabb, unalmas lesz. Saul Alinsky