Ugrás a tartalomra
Az utcán álldogálva,
Ha látom a diákokat,
A szeptemberi napsugárban
Szivemből mély sóhaj fakad:
Oly szép idő volt a diákkor
És vissza nem tér soha már.
Kapcsolódó idézetek
-
Mily szép visszanézni, emlékezni az ifjúságra, mely már messze tûnt! Újra sétálni a mezőkön! A rosszat az ember szívesen felejti s még ha a legnagyobb nyomorban töltötte is: szép volt. Vannak zordabb lelkek, akik tudják, hogy nem volt benne szépség - de ki az, aki nem szívesen kápráztatja el magát emlékeivel!
Füst Milán
-
Ha kimegyek az utcára,
Rá-rá nézek sok szép lányra,
Mind mosolyog a lángadta,
Szerelem a gondolatja.
Zajzoni Rab István
-
Visszamennék, visszavágyom
emlékeim közé, hisz oly szépek,
nem tehetem, köt a jövőm.
Bari Károly
-
Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkemen pihen,
Valahol kacagás csendült most
S mosolyog a szivem.
Valahol szép lehet az élet,
Mert lány után futok
S valahol nagy lehet az átok,
Mert sírni sem tudok.
Ady Endre
-
Annyira szeretem a szeptembert! Valahogy olyan, mintha lelassulna az idő. Mintha icipicit több idő jutna arra, hogy megéljem mindazt a szépet és jót, ami körülöttem van a világban. Valami megfoghatatlan, de mégis nagyon is érzékelhető béke járja át a levegőt, és ez csodaszép.
-
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Máté Péter
-
Megijedtem. Szorongó érzés vett rajtam erőt. Nem félek, én úgysem félek - akartam mondani. Féltem. Nem emlékeztem rá, hogy valaha is ennyire erősen éreztem volna a félelmet. Nem szabad félnem, hiszen nyár van, az ablakon bever a napfény, az utcán emberek sétálnak, körülöttem is emberek ülnek, csak kiáltanom kell, és megvédenek.
Berkesi András
-
Mindig eltelik egy év,
Keressük, hova szalad minden.
Van, mikor fekete az ég,
Olyankor nehéz nekem hinnem.
De aztán melegít a nap,
A lányok mindig olyan szépek.
Haver, te mindig velem vagy,
Van úgy, hogy lehet szép az élet.
ByeAlex és a Slepp
-
Õszi szép napokon
Rám száll a nyugalom,
Nézem a szemedet,
S hallgatok bölcseket.
Ha elköszönsz, "szép napot",
Én kicsit meghalok.
De intek és mosolygok,
És várok egy új napot.
-
Régi harcok, régi, kopott könyvek
Derû, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, rohannak az évek
Búcsút mondunk, múló diákévek.
Ernest Hemingway