Azelőtt azt hittem (...), gondoltam, hogy vannak tolvajok, hazugok, gyilkosok... Vannak valahol, távol, mint ahogy pókok, kígyók, patkányok is léteznek. De azt hittem, hogy az emberek, ha akadnak is gyengéik, bogaraik, mégis általában jók, derûsek... (...) Az egész világot pontos körvonalakban, csodaszép színekben láttam.

Kapcsolódó idézetek

1. Egész életemben helyesen cselekedtem, tudtam, mi a különbség jó és rossz között, harcoltam a gonosz ellen. (...) Aztán hirtelen azt láttam, hogy a gonosz nem olyan gonosz, azok pedig, akiket jónak hittem, valójában rosszak. Elvesztettem önmagam és most újra meg kell találnom. De most össze kell szednem magam, meg kell találnom a helyem ebben az őrült világban.
2. Én azt hittem, hogy mindig kék, ragyogó tükör a tenger, s hogy rejtett aranyszemecskék kincsével tele az ember. (...) S akkor megtudtam, hogy csak néha, nagyritkán kék a tenger, és hogy üres és szürke, még ha csillog is sokszor, az ember.
3. Azelőtt olyan biztos voltam benne, mi a helyes, mi a helytelen, mi a jó, mi a rossz. De a világ még mindig rohadt egy hely. Az emberek még mindig becsapják, elárulják, kirabolják és öldösik egymást…, egyénileg éppen úgy, mint országonként. Valamikor azt hittem, mindenre tudom a választ. Egyetlen világ van. Az olvasztótégely. Az egység álma, az én egységem és az emberi faj egysége. De most már nem vagyok benne biztos többé.
4. Először: a színek. Aztán: az emberek. Általában így látom a dolgokat. Vagy legalábbis így próbálom látni. Markus Zusak
5. Nincsenek gonosz emberek, mi ebben hiszünk. Persze, ha az ember állandóan csak a gonoszt keresi, az egész világ gonosznak tûnik. Meg kell próbálni inkább a szép dolgokra figyelni.
6. Gyakran a legkegyetlenebb embereknek is jó szívük van, s ez megtévesztő: ha a jók csak jók, a gonoszak meg csak gonoszak lennének, sokkal egyszerûbbnek látnám a világot. Dolores Redondo
7. Az emberek összetett lények, és a lelkük gyakran szürke, nem pedig fekete és fehér. Ahol úgy hiszed, hogy jót fogsz találni, könnyen meglehet, hogy rosszra is bukkansz. És ahol csak a gonoszt látod, lehet, hogy ott valami jó is van. Lucinda Riley
8. Ezen a világon csak igazság és gonoszság van. Gyermekkorom óta figyelem a környezetem, és ez az első tény, amire rájöttem. Az emberek kivétel nélkül rossz emberekre és jó emberekre, erre a két fajtára oszlanak. Még az általános iskola apró világát is ez a két fajta alkotta. Hiába tûztem ki nagy célokat az osztály diákbizottságában, mindig ott volt az ellenség. Fel kell venni a harcot a gonosz ellen. Bár néha úgy tûnt, hogy az igazság vereséget szenved, de bármi történt is velem, én szívből boldog voltam. "Köszönöm". A szenvedőnek ezért az egy szaváért akárhányszor kiálltam volna mellette. Minden erőfeszítésre képes voltam ezért. És végül bebizonyítottam a magam igazát.
9. Régebben szerettem azt gondolni, hogy meg tudom különböztetni a jót a rossztól. Hogy valami vagy fekete, vagy fehér; vagy igaz, vagy hamis. Míg egy nem túl szép napon a színek összemosódtak, szürkébe borult a világ. És azóta egyszerûen nem tudom, hová lépek, és mi a helyes. Laurell Kaye Hamilton
10. A gyerekek fekete-fehéren látnak mindent (...). Számukra csak rossz vagy jó, bûnös vagy ártatlan létezik. Nagyon érzékenyek. Minél idősebb valaki, annál több árnyalatát kezdi el érzékelni a körülötte lévő világnak.