Ugrás a tartalomra
Azért fejlődött ki a félelemérzetünk, hogy megóvjon minket a bajtól. Az evolúció talán nem tanította meg nekünk, a modern világ lakóinak, hogy helyesen határozzuk meg, mitől is kellene félnünk, de némi utánajárással kivitelezhető pár szükséges kiigazítás.
Kapcsolódó idézetek
-
A haláltól való félelem, úgy tûnik nekem, az evolúció tévedése: sok állat erőteljes rettegéssel és meneküléssel reagál arra, ha közeledik hozzá egy ragadozó. Egészséges reakció, elkerülhetővé teszi a veszélyeket. Ez a rémület egyetlen pillanatig tart, nem tartós valami. A természetes kiválasztás eredményezte ezeket a ritka szőrû, nagy majmokat hipertrofikus frontális lebenyekkel, a jövő előrelátásának túlzott képességével. Kiváltság ez, s bizonyára segít, de ez szembesített bennünket, nagy majmokat az elkerülhetetlen halál látomásával is, s mûködésbe hozza a rettegés és a ragadozóktól való menekülés ösztönét. Egyszóval úgy gondolom, hogy a haláltól való félelem két, egymástól független evolúciós késztetés esetleges és ostoba interferenciája, nem olyasvalami, ami hasznunkra lenne vagy lenne értelme.
Carlo Rovelli
-
Az emberek különbözően reagálnak a félelemre. Elítélni ezt túlságosan is egyszerû volna - inkább meg kellene értenünk, honnan jönnek ezek a félelmek.
-
A félelem hasznos lehet, de csak akkor, ha a megfelelő dolgokra irányul. A világ megértésének tekintetében a félelem ösztöne csapnivaló kalauz. Miközben rávesz bennünket arra, hogy a figyelmünket olyan valószerûtlen veszélyekre irányítsuk, amelyektől a leginkább tartunk, elhanyagoljuk azokat, amelyek valóban a legkockázatosabbak.
Hans Rosling
-
Bennünk, emberekben a jelek szerint valóban a ragadozók elleni túlélési mechanizmusként alakult ki a félelmi reakció. (...) Csakhogy most, évmilliókkal később, egy olyan világban, ahol nem leselkednek vadállatok minden utcasarkon, ez a félelemi rendszer túlérzékeny lehet - mint az ideges autóvezető, aki folyton a fékpedál fölött tartja a lábát -, s a valójában nem is létező veszélyekre reagálva illogikus és irracionális cselekvésekre késztet minket.
-
Az evolúció nem állította be úgy az agyi folyamatainkat, hogy azok olyan hiteket alakítsanak ki, amelyek igazodnak a valósághoz. Úgy konfigurálta azokat, hogy az olyan hiteket részesítsék előnyben, amelyek a túlélést elősegítő magatartást generálnak. Ennek a két megfontolásnak nem kell szükségszerûen egybeesnie.
Brian Greene
-
A félelem természetes. Jó, mert távol tart a hibáktól. Attól, hogy olyat tegyél, amire nem állsz készen.
-
Az emberek félnek olyasmiktől, amiktől nem kéne, és nem félnek olyasmiktől, amiktől kéne. Ha zökken egyet a repülőgép, én is sikoltok, mint mindenki más, de a félelem föltartóztat bennünket az előrehaladásban, és akadályozza, hogy megtanuljunk dolgokat.
-
Ha valamit tanulhattunk az evolúcióból, az az, hogy az életet nem lehet kordában tartani. Az élet kiszabadul. Új területekre tódul, új korlátokat dönt le. Fájdalmasan, néha veszedelmesen.
-
Szabad félni. Sőt, kell is félni! A félelemtől nem megszabadulni kell - ha valaki erre vágyik, az kudarcra van ítélve. Ez a teljesíthetetlen elvárás ugyanis legfeljebb csak még több szorongást okoz. A félelemet megismerni kell, és a cinkosunkká tenni!
Al Ghaoui Hesna
-
Van, hogy rosszul ítéljük meg a dolgokat, a félelmeink félrevezethetnek, elrettenthetnek minket a változástól, a továbblépéstől. De a félelmeink mögött általában új esélyek várnak arra, hogy megragadjuk őket. Egy új esély az életre, a dicsőségre, a családra, a szerelemre - és ilyen esélyek nem adódnak minden nap, úgyhogy ha szembe jön egy, legyünk bátrak, kockáztassunk és használjuk ki, amíg lehet.