Azért olyan idegölő a várakoztatási zene, hogy a kliens feladja, és oldja meg maga a problémáját. (...) Azért csak van valami jó a rendszerben, hiszen nyilván a pszichopaták azok, akik mégiscsak képesek kivárni, míg valaki föl nem veszi a telefont, és azzal, hogy valaki a központból meghallgatja a panaszukat, és próbál valamit mondani rá, az utolsó pillanatok egyikében megakadályozza, hogy egy busz, szupermarket vagy repülő felrobbanjon.

Kapcsolódó idézetek

1. Na, ez a gond azokkal, akik jó hallgatóság. Nem szakítják félbe a mondatainkat, megkímélve minket attól, hogy valójában befejezzük azokat. És nem beszélnek el a fejünk felett, engedve, hogy amit sikerült kinyögnünk, az elvesszen vagy megváltozzon közben. Egyszerûen csak várnak. Így az embernek folytatnia kell. Sarah Dessen
2. A hosszas várakoztatás a legbiztosabb módja annak, hogy az embereket fölingereljük és gonosz gondolatok magvait vessük el elméjükben. A várakoztatás demoralizál. Friedrich Nietzsche
3. Azt hiszem, az ébresztőórák diktatúrája tehet a fáradt, ideges emberek szenvedéseiről. A végig nem álmodott álmok lemérhetetlenek, nem tûrnek számot, statisztikát - de döntően fontosak lettek volna. Tőlük függ a lélek egyensúlya. Csak a kialudt ember ébred mosolyogva. A telefon a gondolatokat tépi szét, az ébresztőóra az álmokat. Lénárd Sándor
4. Nagyon sok jó ember van körülöttem, és nagyon fontos, hogy ha az ember bármennyire is egyedül akar lenni, és bármennyire is azt mondja, hagyjatok és ne gyertek ide, mindig kopogjanak... mert a kopogás az megnyugtat. Tudod, hogy ott van valaki és kopog, még ha nem is engeded be.
5. A jó hírek várhatnak, a rossz hírek pedig úgyis megvárnak.
6. Ez a baj ezekkel, ezekkel a felnőttekkel, főleg a tanárokkal, mindig várnak valamit. Plusz cifrázzák. Készülhetnének a legrosszabbra, és akkor apró meglepetések érnék őket, de nem, ők folyton várnak tőled valamit.
7. Vannak a kliensek és vannak a páciensek. Míg a klienseknek csupán átmeneti segítségre van szükségük, addig a páciensek hosszas és költséges kezelésre szorulnak. Jellemzően a kliensekből lesznek a páciensek. Nem kell hozzá más, csak egy eltévedt, túlbuzgó pszichológus. Szigeti Ildikó
8. Az empátia, együttérzés képessége tesz emberré. Vannak helyzetek, pillanatok, amikor ez végtelenül nehéznek, talán megoldhatatlannak tûnik, hiszen a kakofónia, a káosz, az önvédelem, fikcióink vagy vágyaink épp arra sarkallnak, hogy befogjuk a fülünket, ne nézzünk oda, ragaszkodjunk ahhoz, hogy saját nézőpontunk vagy projekciónk az egyedüli lehetséges valóság, mindegy, hogy közben mennyit rombolunk. Együttérzek azokkal, akiket a saját félelmeik tartanak így fogságban, miközben embertelennek is tartom őket. Fabricius Gábor
9. Az emberek válaszokat várnak, amikor rossz dolgok történnek. (...) Megnyugtató a tudat, ha kiderítik, hol húzódnak a fontos különbségek a saját helyzetükhöz képest, és így meggyőzhetik magukat, hogy velük ez sohasem eshet meg.
10. Az emberek - még azok is, akik megpróbálnak őszinték lenni magukhoz - képtelenek elfogadni, ha véget ér valami. Még akkor is bíznak, vagy legalábbis megpróbálnak bízni, ha már a végső döntést is felírták a falra, méghozzá akkora betûkkel, hogy több száz méterről is elolvashatja bárki. Ha valami igazán fontos, könnyen csal az ember, könnyen összetéveszti a valóságot egy szappanoperával, és meggyőzi magát arról, hogy nem kell olyan sötéten látni a helyzetet, végül úgyis minden jóra fordul... talán éppen a következő reklám után. (...) Az önámítás csodálatos képessége nélkül az emberiség valószínûleg még őrültebb volna, mint amilyen őrült jelenleg. Stephen King