Azok, akik nagy cégek belső struktúrájának keretei között jutnak előre, általában abban jók, hogyan kell megfelelni az intézményes hatalomnak, és nem abban, miképp kell a feje tetejére állítani a dolgokat. Ebből következően mindazok, akik a médiavállalatok uralta újságírás közegében eredményesek, hajlamosak a hatalmi struktúrákhoz való alkalmazkodásra.

Kapcsolódó idézetek

1. A legnagyobb hatalom birtokosait a velük szemben megfogalmazott bírálattal és az átláthatóság kikényszerítésével kell korlátok között tartani; a sajtó feladata, hogy a hatalom által, önmaga védelmében folyamatosan terjesztett valótlanságokat megcáfolja. Glenn Greenwald
2. Az írást ismerő társadalmak hálózatokba szervezik az embereket, így mindenki csak egy-egy apró lépés egy hatalmas algoritmusban, a fontos döntéseket pedig az algoritmus mint egész hozza meg. Ez a bürokrácia lényege. Yuval Noah Harari
3. Kétségtelen, hogy a gyakorlatban a dolgokat többnyire mindig az emberek egy szûk csoportja fogja elvégezni - azok, akiket érdekel az adott probléma, és képesek is annak megoldására. Nincs szükség azonban arra, hogy ezeket az embereket kiválasszák vagy megválasszák. Valamilyen úton-módon mindig előbukkannak majd, és helyesebb, ha mindez a maga természetes módján történik. A lényeg az, hogy a vezetőknek és a szakértőknek nem kell uralkodóknak is lenniük, s hogy a vezetés és a szakértelem nem feltétlenül kapcsolódik a hatalomhoz.
4. Úgy mûködik a média, hogy először is kell keresni egy alkalmas embert, akinek nem kell tökéletesnek lennie, a lényeg, hogy legyen valamilyen, amiért kedvelhetik vagy utálhatják a nézők. Ha megvan az ember, akkor már csak eleget kell mutogatni a tévében, újságokban, és majd sokan oda akarnak menni hozzá, beszélgetni akarnak vele, vagy meg akarják érinteni. Kíváncsiak lesznek mindenre, ami vele kapcsolatos - az emberek így mûködnek.
5. A jól mûködő demokratikus rendszereknek (...) az az előnye is, hogy a hatalommal szembeni bizalmatlanságot intézményesen kifejező és artikuláló szervezetek (szabad sajtó, civil szervezetek, kormányzati ellenőrző szervek, adott esetben a bíróságok) folyamatos felügyelet alatt tartják a döntéshozókat, és ezzel nagyban megnehezítik, hogy a tényleges, rendszerszintû összeesküvések érvényre jussanak. A tapasztalat ráadásul az, hogy minél nagyobb volumenû egy összeesküvés, annál nagyobb az esélye a lebukásnak. Krekó Péter
6. A napilapok manapság alapvetően olyan nyereségorientált vállalatok, amelyek azt adják el a népnek, amit az igényel. Ahelyett, hogy irányítanák a közvéleményt, inkább követik, és igyekeznek előre kitalálni, hogy egy adott témáról mit is szeretne gondolni a nagyközönség. (...) A híradások ennek megfelelően túlnyomórészt negatívak: mivel mindig valami meglepő dologról kell szólniuk, nyilvánvaló, hogy azt helyezik előtérbe, ami elromlott, félresikerült.
7. Leginkább akkor irigylünk valakit a sikereiért, amikor alig tudunk valamit arról, hogyan jutott el odáig. Ha a média kicsit jóindulatúbb lenne, nem mitikus tényekként tárná elénk mások eredményeit, nem sajnálná az időt és az energiát, hogy alaposan kivesézze, pontosan milyen áldozatokat kellett meghozni az eredményekért. A sikert sikerre halmozók történeteit olyan esettanulmányokként mutatná be, amelyeket megérthetünk és a gyakorlatban követhetünk. Alain De Botton
8. A nagy szervezetekben egyszerûen hozzászoknak az emberek egyfajta bennfentes nyelvhasználathoz - és ezzel nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, amikor a szakzsargon a külső kommunikációban is megjelenik. Ez sajnos egyre gyakrabban előfordul, és a cégek kezdenek hozzászokni, hogy a nyilvánosság előtt is magukban beszélnek. Alan Siegel
9. Az emberek idomulnak a tapasztalataikhoz, és akik sikeresek lesznek, azok minden helyzetet a maguk javára tudnak fordítani.
10. Az információáramlás hierarchizált folyamat. Más szóval: hatalmi megoszlás. Akik hozzáférnek az információhoz (vagyis "tudnak"), azok lekörözik - rosszabb esetben kizsákmányolják - azokat, akik nem férnek hozzá az információhoz (azaz: nem tudnak).