Azt mondják, az ember megbánja a bûneit, ha megöregszik. Ez maszlag. Én ugyan nem bánom meg a bûneimet (...), valamennyit elkövettem... az összes régi, jó bûnöket! Csaltam, loptam és hazudtam... Te jó ég, hát igen! S az asszonyok!

Kapcsolódó idézetek

1. Néha, amikor megöregszik az ember (...) amire gondol, vagy amit kíván, valóságosnak tetszik. A végén elhiszi magának, amit állít, és még mielőtt ráeszmélne, már az élettörténetéhez tartozik. Ha valaki aztán kérdőre vonja és hazugságnak bélyegzi a dolgot... nos, akkor mélyen megbántódik.
2. Azt csináltam magamból, amit nem lehetett, s amit tudtam volna csinálni, nem csináltam. Rossz jelmezt öltöttem magamra. Mindjárt annak ismertek, ami nem voltam, és nem tiltakoztam s elvesztettem magam. Mikor az álarcot le akartam tépni, az arcomhoz ragadt. Mire letéptem és megnéztem magam a tükörben, már megöregedtem. Fernando Pessoa
3. A bûn az olyasvalami, ami ráíródik az ember arcára. Néha beszélnek titkos bûnökről. Hát ilyesmi nincsen. Ha egy nyomorult embernek bûne van, az megmutatkozik szája vonalán, szemhéja hajlásán, még a keze formáján is. Oscar Wilde
4. Ha te bûnnek gondolod, akkor bûn. Az ember mindenestül maga építi föl a saját bûneit. John Steinbeck
5. Add meg nekem, ha megöregszem, ne lehessen az életemre egyetlen rossz szavam. Ne mondhassam szenteskedőn: ezt vagy azt megbántam, ne köphessem szemközt magam! Ladányi Mihály
6. Talán együtt jár az öregedéssel, hogy az ember sajnálja a régmúlt dolgokat. Míg fiatal, változásokat kezdeményez, aztán mikor megöregszik, sajnálja, amiért a változások bekövetkeztek. Wilbur Smith
7. Ütöttek és én visszavágtam, megcsaltak s én is csalni kezdtem el, hazudtam, loptam, konspiráltam, most már tudom, ezért nem vesztem el. (...) Bûnös vagyok? Nem érzem bûnömet. Mást nem, csupán élni akartam s nem vagyok rosszabb, mint a többiek.
8. Ha volt is bûn, mit elkövettem, már régen leróttam az árát. Nem kell több férfi, aki átver, nem kell több gyötrelem, sóhaj, ábránd!
9. Az eltévelyedések sokáig lappanganak az emberben. A bûnök előre elkészítik bennünk útjukat. Már bennünk lappanganak, mikor még ártatlannak és tisztának hisszük magunkat. Nem hibátlan az, akinek semmi sem terheli a lelkét. Victor Hugo
10. Mindenki hazudik néha. Az ártatlan azért, nehogy gyanúba keveredjen. A bûnös azért, mert nincs más választása.