Ugrás a tartalomra
Aztán csak számolom a perceket,
idegesen kapcsolgatom a tévét,
és dünnyögök, hogy szeret, nem szeret...
elalszom egy légy zümmögése révén.
Aztán csak számolom a perceket.
Kapcsolódó idézetek
-
Szerelem, harag, bánat nélkül a légzés csak egy óra, ami ketyeg.
-
Úgy vegetálok
egyik percet a másik után
egyik órát a másik után rakva
este "ez is eltelt" megkönnyebbüléssel
mint akinek amputálták a lelkét
csak a fájdalom ûrét hagyva a helyén.
Ara Rauch
-
Amikor valahol végre jól vagyok, eszembe ötlik: nemsokára vége. S ahelyett, hogy minden percét kiélvezném, azon búslakodom: percről percre fogy az időm.
Vavyan Fable
-
Nélkülem múlik el néhány perc az életemből.
Vavyan Fable
-
Van. Aztán egyszer csak nincs.
Például van, aki állandóan az előszoba szőnyegén felejti a latyakos cipőjét. Te egyfolytában kárálsz miatta, aztán egy szép napon ott állsz az előszobában, és a csupasz szőnyeget bámulod.
Van, aki állandóan hamisan fütyül, még az újságot se tudod átfutni tőle. De egy szép napon túl nagy lesz a csönd.
Van, aztán egyszer csak nincs.
Katarina Mazetti
-
Ketyeg az óra... pontosan másodpercenként. Jelzi a múló időt. És ha hallod ezt a monoton ketyegést, ha számon tartod a napokat, órákat, perceket, ha pontosan tudod, mikor és mit tettél és teszel, akkor megfeledkeztél a legfontosabbról: az életről.
Csitáry-Hock Tamás
-
Mindenki alszik, csak én vagyok ébren.
Majd az ismétlést nézd meg, idelent őrjöngtem.
Te csak fekszel, mert téged nem zavar ez a lárma.
Mindenki alszik, csak én maradtam fenn.
Vad Fruttik
-
A szerelem egyszer csak véget ér, és kész. Csak úgy, egy szerda este, mindenféle előzetes értesítés nélkül. Ülsz a tévé előtt a flanelpizsamádban és a csúszásgátló-tappancsos zoknidban, nézed életed párját, és olyan, mintha életedben először látnád, ahogy a képernyőt bámulva felszúrja a villára a következő falat tésztát, és gépiesen magába tömi, és akkor rájössz, hogy nem bírod tovább.
-
- Annyira sajnálom!
Talán gyûlölnöm kellene... Dühösnek kellene rá lennem, mégsem vagyok az. Elmosolyodom. Végeredményben neki köszönhetem, hogy boldogabb vagyok, mint korábban bármikor. Gyorsan beszél, közben sír, magyarázkodik. Fél füllel hallgatom. Nem érdekelnek a részletek. (...) Egyetlen szót akar tőlem hallani... Várok. És amikor végül megadja a lehetőséget, boldogan mondom ki:
- Megbocsátok.
Harlan Coben
-
Hogy el tudjak aludni
el kell képzelnem a tested
amint az enyém mögé gömbölyödik
kifli a kiflibe simul
és hallom a lélegzeted hangját.
Rupi Kaur