Becsülj meg mindent, ami ezen a világon van, becsüld meg tehát a küzdelmet is, mert ki tudja, hogy ha haló porodból mint sírbeli féreg, vagy mint szomorú ciprusfa lombja, vagy mint televényföld fogsz feltámadni, lesz-e akkor is annyi öntudatod, mint most, embernek van, és meg tudod-e majd akkor is úgy becsülni az életedet?

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak olyanok, akik ok nélkül bántanak, fájdalmat okoznak, és te így megtanulod becsülni a szeretetet és a törődést. Vannak, akik a mélybe löknek, hagynak lezuhanni, de így tudsz majd mindig felállni. Vannak, akiket elveszítesz, mert meghalnak, te pedig így tanulod meg értékelni az életet.
2. Az emberi életet mindig egy napig tartó, esendő dolognak tekintsd: tegnap még embercsíra, holnap már bebalzsamozott tetem vagy hamu. Az időnek ezt a kis részét éld le tehát a természet szava szerint és távozz békében, mint ahogyan az érett olajbogyó leesik, áldva életre fakasztóját, hálatelten termőfája iránt. Marcus Aurelius
3. Becsüljön meg az ember mindent, amit az élet adott neki, használja fel, fordítsa a javára, és akkor esélye lesz egy szebb és jobb jövőre. Robert Lawson
4. Becsülj meg mindent, még a hétköznapi dolgokat is. Főleg a hétköznapi dolgokat. Pema Chödrön
5. - Mi vesztenivalód van? - A méltóságom. Nem szeretem ráerőltetni magam másokra. - Mi a méltóság? Hogy az egész világ azt gondolja rólad, hogy illedelmes, jó kislány vagy, akinek csordultig telve a szíve felebaráti szeretettel? Figyeld az állatokat, nézz több természetfilmet, és figyeld meg, hogy harcolnak a területükért. Mindannyian örömmel fogadtuk azt a pofont. Paulo Coelho
6. Ne harcolj az elkerülhetetlennel! Ha küzdesz, az annyit jelent, kudarctól tartasz. Ne érezd úgy, hogy teljesítened kell! Ha így teszel, elérhetsz bármit. Frank Herbert
7. Ha egy nap úgy adódna, hogy nem ébredsz fel, ha úgy adódna, hogy ez volt az utolsó napod a földön, mondd, büszke lennél arra, amit eddig tettél? Mert ha nem, kezdhetsz mindent jóvá tenni.
8. Néha, néha nézz magadba, Állj meg egy-egy pillanatra, És gondold meg, hova mégy. Te, ki fennen jársz fejeddel, Büszke ember, ne feledd el: Esendő vagy, mint a légy. Nadányi Zoltán
9. Az életet nem lehet másként elviselni, csak azzal a tudattal, hogy belenyugszunk mindabba, amit magunknak és a világnak jelentünk. Bele kell nyugodni, hogy ilyenek vagy olyanok vagyunk, s tudni, mikor ebbe belenyugszunk, hogy nem kapunk e bölcsességért az élettől dicséretet, nem tûznek mellünkre érdemrendet, mikor tudjuk és elviseljük, hogy hiúk vagy önzők, vagy kopaszok és hasasok vagyunk - nem, tudni kell, hogy semmiért nem kapunk jutalmat, sem dicséretet. Márai Sándor
10. Ha szenvedést, háborút, rettegést vagy valamilyen különleges, emberfeletti kitartást lát az ember, mindig újraértékeli az életét. (...) Mindent ki lehet bírni. És tényleg, egyszer minden elmúlik. Al Ghaoui Hesna