Bizony elfogyna bennünk a lélek, ha a szenvedés nem növelné mindennap kétszer annyival.

Kapcsolódó idézetek

1. Tény, hogy a szenvedés élesíti a szellemet. De ha túlságosan élesíti, az ember belepusztul!
2. A lélek megismerése egymagában menthetetlenül mélabússá tenne minket, ha a kifejezés öröme fel nem vidítana. Thomas Mann
3. Nincs az a lelki fájdalom, ami ne enyhülne, különben mind meghalnánk.
4. Az ember lelke olyan, mint egy bûzös mocsár: ha nem vágunk át rajta gyorsan, beleszédülünk. Stendhal
5. Ahogy a bőr elfárad a folyamatos igénybevételtől, úgy a lélek is. Ezért ha nem tudunk megszabadulni a folyamatos félelemtől, akkor kiégünk. Akkor előbb-utóbb a tompaság, az üresség költözik a tekintetünkbe, a lelkünkbe. Al Ghaoui Hesna
6. A testet meg lehet ölni, (...) de ha a lelkünket ölik meg, semmi sem mulasztja el a fájdalmat. Charles Martin
7. Ki nem akar szenvedni, kétszer szenved. Babits Mihály
8. Ha szeretünk valakit, az azt jelenti, hogy kiraboljuk a lelkét, s így rádöbbentjük arra, hogy a lelke hatalmas, kimeríthetetlen és megfejthető. A szenvedést az okozza, hogy nem maradéktalan a rablás. Szenvedünk a bennünk rejlő erőtől, amelyet már senki nem akar kifosztani. Christian Bobin
9. Az mindig fáj, ha elválik két lélek, amelyek bármily rövid időre is egyek voltak.
10. Ha az ember külső és belső démonaitól - a háborúktól, a testi-lelki nyavalyáktól, az értelem terheitől - nem próbálna megszabadulni, saját halálos ítéletét írná alá. Latinovits Zoltán