Budapest mintha olyan város volna, ahol a korszakok nem elválaszthatók, ezért amikor a múltjáról beszélek, a félelemről, a Dunáról, a forradalomról, akkor a mindenkori Budapestről beszélek. Egymásra rétegeződik itt az idő, az 1838-as árvizet jelző vonal a Rókus-templom oldalán a város közepén és az 56-os golyó ütötte lyuk a falakon egyszerre aktuális, érvényes. Itt igazán nem múlik el semmi, s talán igazán nincsen is jelen semmi. A múlt és a jövő városa.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt a jelenben van, benne ismétlődik, csuklik, és figyelmeztet mindarra, ami nincs többé. Elővérzik az utcákból és a padokból, dalokból, vezetéknevekből, arcokból és könyvborítókból. Néha egyetlen fa vagy naplemente látványa is olyan erővel képes hatni ránk, mint az összes valaha látott fa és naplemente. És nincs menekvés, mert nincs élet, amelyben ne lenne könyv, fa vagy naplemente. Matt Haig
2. Valahol olvastam, hogy Budapestet leginkább egy hatvanas dívához lehetne hasonlítani, egy olyan nőhöz, aki egyszer ünnepelt szépség volt, de erős fényben már jól látszanak a ráncai. Éjjel azonban újra felveszi a csillogó ruháit, és tündököl. New York sem fiatal már, de eltakarja a ráncait, éjjel-nappal vibrál, és mindig újat mutat magából.
3. Az a baj, hogy nincs múlt és jövő, mint ahogy eddig áltattam magam. A valóság mindig jelenvaló, egyetlen pillanat a valóság, örökké tartó, egyetlen pillanat. Ez nem rövid és hosszú, a pillanat, ami van - ez az egyetlen módja a létezésnek, és ebből a bûvös körből, a pillanat börtönéből nincs, nincs menekvés. Karinthy Frigyes
4. Az olyan városok, amilyen Párizs, szüntelenül gyarapodnak. Csak ilyenekből lesz főváros. Nagy katlanok ezek, bennük fut össze egy ország minden földrajzi, politikai, erkölcsi és szellemi hulláma, egy nép minden természetes hajlama; úgyszólván kútfői, de egyben gyûjtőcsatornái is a civilizációnak. Victor Hugo
5. Van egy szûk rés a múlt és a jövő között. Na, ott élünk mi.
6. A háborúk csalókán egyszerû színben mutatják fel a történelmet. Világos fordulópontokkal szolgálnak, könnyû megkülönböztetéssel: azelőtt és azután, győztes és vesztes, helyes és helytelen. A valódi történelem, a múlt, nem ilyen. Nem egysíkú, és nem egyenes irányú. Nincs körvonala. Csuszamlós, akár a folyadék; végtelen és kiismerhetetlen, akár az ûr. És változtatható: épp mikor mintát látsz kirajzolódni, a perspektíva megcsúszik, alternatív változat kínálkozik, rég elfeledett emlék merül fel. Kate Morton
7. Az idő homokját nem lehet megállítani. Az évek telnek, akár akarjuk, akár nem... de emlékezhetünk. Ami elveszett, az tovább élhet az emlékezetünkben. Amit hallotok, az lehet tökéletlen és töredékes, mégis kincs, ami nélkületek nem létezik. Christopher Paolini
8. Minden város sajátos ízekből, zajokból, színekből és csöndekből áll, melyek a lényegét jelentik, és amelyek mégis naponta múlnak ki a felejtés csöndes vesztőhelyein. Romló kövek, rebbenő fények és árnyékok, illanó szagok, elhaló zörejek hatalmas mozaikja a város. Megszámlálhatatlanul sok változó töredék áll össze azzá a bonyolult egésszé, ami végül is mindig ugyanaz, és mégsem egészen ugyanaz marad. Száraz Miklós György
9. Tudja, mitől bukok ki? Ettől a vonaltól a két évszám között. Az a vonal az élete. Minden, ami történt, abban a vonalban van.
10. Mindig a történelemben vagyunk. Most is, majd amiről így meg úgy fogunk beszélni. És ennek jelentősége van. Nem úgy van, hogy a nagy politika meg a történelem zajlik tőlünk függetlenül, fölöttünk, és mi éldegélünk. Ez a kettő együtt van, ugyanolyan szinten. Bódis Kriszta