Csak a gyáva ember lehet bátrabb a többinél. Mert éppen úgy le kell győznie a saját félelmét, mint a veszélyt. (...) A gyáva ember a legbátrabb valamennyi között, ha hiúsága arra ösztönzi, hogy bebizonyítsa bátorságát.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyáva ember akkor is fél, ha nem kell, a vakmerő meg akkor is merész, ha nem kell. Arisztotelész
2. A bátorság abban mutatkozik, ha valaki a nagyobb borzalom elől futva eltiporja a kisebbik félelmét. És azok, akiknek a legnagyobb borzalom az, ha gyávának látszanának, mindig bátrak. Mark Lawrence
3. Tudatosan gyáva (...) csak olyan ember lehet, akinek általában nem szokott inába szállni a bátorsága. A félénk, bizonytalan ember nem meri ilyen nyíltan feltárni, mintegy önmaga előtt is megerősíteni fő tulajdonságát. Stanislaw Lem
4. A világon nincsenek bátrak és gyávák, fiam! Csak bátrak vannak. Megszületni, élni, meghalni: ehhez már önmagában is elég bátorság kell. Mi, emberek, valamennyien bátrak vagyunk. És valamennyien félünk. Akit az emberek bátornak neveznek, az éppúgy bátor, és éppúgy fél, mint a többiek.
5. A vakmerő és meggondolatlanul merész emberek gyávának mondják a bátor embert, a gyávák meg vakmerőnek és meggondolatlanul merésznek. Arisztotelész
6. A félénk ember a veszély előtt ijed meg, a gyáva a veszély közben, a bátor a veszély elmúlta után. Jean Paul Richter
7. Ha az embernek nincs vesztenivalója, bátorrá válik. Csak akkor vagyunk gyávák, ha van mihez ragaszkodnunk.
8. A bátorság nem azt jelenti, hogy az ember nem fél (...), hanem azt, hogy az ember nem mutatja ki a félelmét. A legbátrabb ember is félhet, amikor lesújtó esélyekkel, a halállal és túlerőben lévő ellenséggel kerül szembe. De a legbátrabbak ilyenkor tovább harcolnak, és soha nem adják fel. Barbara Cartland
9. A tisztességes ember, ha alapvetően gyáva is, adott esetben bátorrá válhat, mert az emberi tisztességhez való ragaszkodás a gyávát is bátorrá teheti. Berkesi András
10. Könnyû úgy különbnek látszani, ha mások is figyelik, s azok előtt a mások előtt kell pózolni, hiszen akkor táplálja az erőt a hiúság, a rátartiság, ami csak látszatra erény, hiszen valójában nem más, mint a gyávaság, a félelem egy fajtája, hogy "muszáj, különben mit mondanának az emberek..." Szilvási Lajos