A félénk ember a veszély előtt ijed meg, a gyáva a veszély közben, a bátor a veszély elmúlta után.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyáva ember akkor is fél, ha nem kell, a vakmerő meg akkor is merész, ha nem kell. Arisztotelész
2. A vakmerő és meggondolatlanul merész emberek gyávának mondják a bátor embert, a gyávák meg vakmerőnek és meggondolatlanul merésznek. Arisztotelész
3. A félelem és a bátorság gyakran egy és ugyanaz. Vagy harcost csinál belőled, vagy gyáva maradsz. A különbség az ember, aki mögötte van. Jennifer L. Armentrout
4. Csak a gyáva ember lehet bátrabb a többinél. Mert éppen úgy le kell győznie a saját félelmét, mint a veszélyt. (...) A gyáva ember a legbátrabb valamennyi között, ha hiúsága arra ösztönzi, hogy bebizonyítsa bátorságát.
5. A lágy retteg a keménytől, a kemény a kegyetlentől, a kegyetlen pedig a vakmerőtől.
6. Az a gyáva, aki fél és elmenekül; az, aki fél, de nem menekül el, még nem gyáva. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
7. Nem az a bátor, aki nem fél. (...) Aki nem fél, az csak vakmerő, vagy meggondolatlan, vagy pedig kevés az információja a szituációról. Az a bátor, aki tudja, mi vár rá, fél, és mégis bevállalja a helyzetet, szembenéz vele, nekimegy. Ara Rauch
8. Ha szélsőséges helyzetről van szó, két típusú ember létezik. (...) Az egyik először megijed, aztán elkezd gondolkodni; a másik először elkezd gondolkodni, aztán cselekszik, majd megijed.
9. Aki nem fél, bolond vagy szabad. Vagy egyszerre mindkettő. Aki csak fél, még bolondabb. Darvasi László
10. Az erős nem fél. Csak a gyenge fél. Maga a félelem pedig nem egyéb, mint annak a tudatnak az átélése, hogy gyenge vagyok. Védtelen. Megölhető, tönkretehető, kifosztható. Müller Péter