Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Csak idő kérdése, és szél meg eső a legkeményebb követ is szétmállasztja, olyan falat pedig úgysem lehet építeni, amely az emberi szívet önnön esendőségétől megóvná.

😰 Szorongás 🤲 Elfogadás
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Nem mindig a kemény az erősebb. Csak idő kérdése, és a folyó lágy sodrása a legkeményebb követ is szétmállasztja. Dan Millman
  2. Mint a rózsa, szélvész alatt csak hajlong, de a nap forró sugaraiban elfonnyad: úgy az emberi szív nagy fájdalmat könnyebben eltûr, mint nagy gyönyört, melyet nem oszthat senkivel. Eötvös József
  3. Előbb-utóbb eltörik az emberben valami, s attól fogva nincs benne többé erő és akarat. Umberto Eco
  4. Az emberi szív ingatag. Nincs olyan, hogy örökké. A szerelem gyûlöletbe fordul, a szenvedély közönnyé hidegül, a csalódottságból hála lesz, a neheztelés megértéssé szelídül.
  5. A szívnek nem parancsolhatsz. Kényszerû törvényének a józan ész sem tud ellenállni. Falakat dönt le, és határokon üt rést. És ha tetszik, ha nem, olyan helyekre visz, ahová az elme sosem vezetne.
  6. Egy szívet össze lehet törni. És még ha meg is gyógyul, az ember már soha nem lesz ugyanaz, mint volt. Cassandra Clare
  7. A hantot a fû, a fájdalmat meg az idő növi be. A szél elsimítja az eltávozottak nyomát, az idő meg elsimítja a szívfacsaró fájdalmat és azok emlékét, akiket nem győztek és nem is győznek hazavárni szeretteik - mert rövid az emberi élet és úgy rendelte a sors mindnyájunknak, hogy ne sok füvet tapossunk le ezen a világon. Mihail Solohov
  8. Nincs veszedelmesebb annál, mint amikor az emberi szívet behálózza valami rossz. Minél sûrûbb szövedék fonódik köré, annál nehezebb aztán előhívni belőle a jóságot. Kätlin Kaldmaa
  9. Az emberi szív képtelen csak szenvedni, mint ahogy képtelen csak örülni, olyan ember, aki folyton kacagna, éppúgy nincs, mint ahogy nincs olyan, aki folyton tudna zokogni.
  10. Mint a gép, amelynek kerekei közé követ dobnak, az ész is nyomban tönkremegy a maga törvényeivel és szabályaival együtt, mihelyt az elé a fal elé állítják, mely a létet a nemléttől elválasztja. Liviu Rebreanu
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat