Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Dalolnak már a legények, Fiatalok még és szépek; Nem tudják, hogy ez a múlt, Nem sejtik a háborút, Hogy úgy lesz mindennek vége, Ahogy az ősz fordul a télbe, S mindaz, ami megmarad: Az álmaid s te magad.

Ismerős Arcok
🎃 Halloween 🪞 Önértékelés
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Sok régi emlék, sok régi dal, Köztük most újból kisgyermek vagy. Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz, Egy új világ, hol teljesül, mit vársz. Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó, Egy új nap, melyre bármi írható.
  2. Tudom, mi bántja a szívedet, Add nekem most a könnyedet, Az álom lassan véget ér, A remény mindig megmarad, A lelkedben él, S mi emlékszünk majd rád, Ne félj!
  3. Csoda napok járnak, változik a szél, öröm dala árad, költözik a tél. Szabadul a folyó, megölel a fény, olvad a gond a szívemről, minden az enyém!
  4. Egyszer majd, tudod, szép lesz újra minden, Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben, Igaz lesz minden szó, a csókok szívhez érnek, S a madarak messzi délről lassan hazatérnek. Koltay Gergely
  5. Egyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer elmúlnak a színes éjszakák, Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár, Ami elmúlt, soha nem jön vissza már. Máté Péter
  6. Kicsi angyal újra szárnyakra kel, De az utolsó dalt ne játszd még ma el! Álmodj tovább, elringat egy dallam, Eltûnök én is, de ne félj, csak halkan.
  7. Nem rettegjük az évszakok viharát, Együtt énekeljük szívünk szép dalát. Jöjjön a tél, a zord-fehér hólepel, Szívünk lángját semmi nem olthatja el.
  8. Valahol egyszer, álomban talán, El nem sírt könnyeink taván, Véget ér majd bús emlékezet, Elfeledve a hosszú éveket. Közös világunknak halk dalán, Újra együtt, énekink szaván, Sorolván sorsot, életet, Mindent, mit mondanék neked. Dalriada
  9. Tûnnek évek, jönnek évek. Köd s homályra fény terûl, A leszállott esti csillag Reggel újra felderûl: De az ifjukor kihervadt, Véle kéj és szerelem, S nem hozhatja vissza többé Semmi földi kérelem. Bajza József
  10. Fáradtan ballagok, árnyam sötét, s hátam mögött megáll az Ifjúság, áll tétován, lehajtva szép fejét, és többé már nem jön velem tovább. Hermann Hesse
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat