De szóm nem lesz hőbb, mint illik s szokás, csak tán csöppnyit puhább, s csak úgy fogom kezed, mint bárki más, csak tán picinyt tovább...

Kapcsolódó idézetek

1. Mi nem úgy kezdtük, ahogy mások kezdték, mi nem csodáltuk meg a holdas estét, Te csak szelíden - most is érzem - megfogtad a kezem.
2. Halkan ha hozzád kopogok, ne fordíts hátat, ne menj mással, nyújtsd a kezed, és boldogságom add meg egy könnyû mosolygással. Ladányi Mihály
3. Figyelmeztetlek, nem leszek jó ebben. Virágot hozni, fogni a kezed. Valószínûleg a születésnapodat is elfelejtem. De ha ezt valakivel végigcsinálom, az csak te leszel.
4. Úgy intek búcsút a régi barátoknak, Mint akik a végén csak azért találkoztak, Egy kézfogás, nem más, ennyi, ami megmarad, Gerinctelen lettél, úgysem embereled meg magad. Children of Distance
5. Nem olyan csók volt, mint először, nem az az éhes, vágyakozó, kétségbeesett csók. Nem hasonlított egyetlen csókra sem életemben. Olyan lágy volt, akár egy csók emléke, olyan óvatos, mintha csak az ujjaival simította volna végig az ajkaimat. A szám kinyílt és mozdulatlanná vált. Nagyon csendes volt, suttogás, nem kiáltás. Keze megérintette a nyakamat, a hüvelykujja az állkapcsom alatti bőrhöz simult. Nem azt mondta az érintés: több kell. Azt mondta: ezt akarom. Maggie Stiefvater
6. Mégiscsak van valami, amitől változik az ember. Attól, ha van valaki, aki olyannak szereti és fogadja el, amilyen. Éppen olyanként. Elálló fülekkel, néha egy kis füllentéssel, egy kis hencegéssel. Nem fognak visszasimulni a fülei, nem fog sokkal kevesebbet füllenteni és hencegni - csak egy kicsivel kevesebbet; egyszóval változni fog. Ancsel Éva
7. Közönséges napokban csak megáll Más is helyén, De majd ha minden ember tántorog, Ottan leszek majd, s nem tántorgok én! Petőfi Sándor
8. Nem is kéne hozzám szép szavakat szóljál, csak egy icipicit énvelem is volnál, csak úgy, hogy énhozzám közelebb hajolnál, hogyha rám éreznél, hogyha rám hangolnál. Nem is a szemedért, karjaidért, szádért, nem is a szemedben rejtező világért, hanem minden szóért, minden tikkadt vágyért. Fekete Vince
9. Csak annak nyújtok kezet, aki nem fogja le, a barátság is, ha kötelező, nekem nem kell semmire, hozzád vagyok kötve, amíg jó, jó veled, de sose ölelj csak azért, hogy nehogy elmenjek. LGT
10. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj. De mosolygok is Rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek Veled. Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Kovács Ákos