Ég veled, sírtam, de a búcsúszó elveszítette az értelmét, hiszen a kimondott szavakat hamarosan elmossa a feledés.

Kapcsolódó idézetek

1. A szavakat könnyen elfeledjük. A szívünket mardosó érzéseket az idő kíméletlenül számûzi az emlékeinkből. A végén nem marad semmi.
2. A búcsúszó, mit nem mondtál ki, elmaradt. Elmentél, de szívünkben örökké velünk maradsz.
3. Nos, hát mégis nélküled múlik el az életem, Pedig a fontos dolgokat még nem mondhattam el, Szavaim fáradt nyilak, földre hulltak az útjukon, S amit még nem mondhattam el, már többé nem tudom.
4. Nehéz a búcsú, Ha nem lesz már kitárt kar. Fájó a búcsú, Szeretettől szakasztó. Sokáig szól a búcsú, Halál haláláig. De veled marad az elveszített. Gyöngédsége erősség. Derûje magasztosság. Tisztessége tisztaság. Az elveszítettet megleled. Gail Carson Levine
5. Elbúcsúztunk hát gondolatok peregnek és a könnyeim. Maszaoka Siki
6. A sajnálom szó lesújt és gyorsan elillan; váza marad csak.
7. Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment.
8. Bárhogy fáj: Elmúltál! Gyáva perc, Te bûntelen, Te tiszta, Nem idézhet vissza semmi már. Ákos
9. Búcsú! dadog e szó az ajkon, könnyben ázva, s kegyetlen félbevág szerelmet, örömöt, benne szívig hasít üdvünknek távozása, szó, mit el nem takar, csak ami már örök. Alphonse de Lamartine
10. Ma búcsúszóban érkezett az ősz. Ma búcsúszóval messze ment a párom... És a szívem ma üres lett nagyon: deresre sápadt minden, minden álom. Wass Albert