Bárhogy fáj: Elmúltál! Gyáva perc, Te bûntelen, Te tiszta, Nem idézhet vissza semmi már.

Kapcsolódó idézetek

1. Énnekem már nem fáj semmi, És örömet semmi nem ád. Csak emléked fáj még... oh hogy Örökké emlékezem rád! Vajda János
2. Szemedből csak fáradt fény csorog. Elhasználódtál, mint a mondatok. Nem számít már, hogy miben hiszel. Nem múlik el, nem múlik el. Vad Fruttik
3. Nem az fáj, hogy elfeledtél; Nem az fáj, hogy hûtlen lettél; Hogy szerelmed már kiholt. Az fáj, hogy szent érzetemnek, Imáimnak, könyeimnek Ily méltatlan tárgya volt. Kisfaludy Atala
4. Mindenki elhagyott. Nincs senki már. De visszajár, még visszajár egy árnyék: - Semmit se fáj, hogy minden elhagyott - Õ fáj még. Fáj még... Berde Mária
5. Minden elmúlt. Elmúlt a jó és elmúlt a rossz is. Elmúlt a bûn és elmúlt az erény is. Minden elmúlik. (...) Már csak azt kívánom, hogy reggel nekem is keljen fel a nap, és este előlem is bújjon el. Cserna-Szabó András
6. Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép, míg csak élnem kell, sose lesz másképp: ugyanaz a fájdalom ugyanaz az érzés, az a búcsúszó, amivel elmész. Cserháti Zsuzsa
7. Amikor úgy tûnik, minden rossz, És a rosszat csak egy rosszabb válthatja fel, Amikor örömet semmi nem okoz, Mert többé az öröm sem hoz örömet, Akkor tudom, hogy elveszítettelek, talán örökre. Leiner Laura
8. Nem fáj, hogy rossz voltál, csak az fáj, hogy eztán jó se lész, és rossz se lész, az fáj, hogy életemből kihullasz már, mint zárt dallam, amely a csendbe vész. Szabédi László
9. Ha csak emlék lehetsz, fájdalomként nehezedik rám az emlék. Ha nem leszel fájdalom, akkor meg az fáj, hogy elfeledtelek, hogy nem fájsz.
10. Bárhogy volt, mindent megtettem, Látom már, el kell engednem. Eltûnt egy részem, Mindennek vége.