Egy ateista úgy érvel, hogy a világ teljes mértékben, minden részleteiben racionális és logikus: mindennek megvan az okozati és magyarázati láncolata... De ha megkérdezzük azt, hogy miért volt az Õsrobbanás, vagy miért vannak a törvények, akkor azt a választ kapjuk, hogy, nos, ennek nincs oka. Más szóval a fizika törvényei ok nélkül léteznek. Miután azzal érvelt, hogy a világ minden pontjában racionális, az ateista azt állítja, hogy végül is abszurditásra épül.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ateista... olyan ember, aki azt állítja, hogy nincs Isten, ami igen nehezen igazolható. Ha az ateista teljesen biztos akar lenni nézete helyességében, akkor mindentudónak is kell lennie, mert mindig fennáll annak lehetősége, hogy ismeretein kívül létezik Isten. S ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a legtöbb ember elismerné, hogy a világ összes ismeretének csak végtelen kicsiny töredékével rendelkezik, rendkívül nagy annak az esélye, hogy Isten az emberek ismeretein kívül létezik.
2. A hívők azt mondják, hogy tudják az igazságot - a legnagyobb igazságot, mindent az Univerzum természetéről, minden létező dolog forrásáról - egyszerûen csak abból, hogy ültek és a szívükre hallgattak... és közben arrogánsnak tartják az ateistákat. De ez a hozzáállás nem csak az ateistákkal szemben arrogáns. Arrogáns azokkal az emberekkel szemben is, akik ugyanolyan csendben ülnek, ugyanolyan őszintén hallgatnak a saját szívükre, és teljesen ellenkező következtetésekre jutnak Istenről, a lélekről és az Univerzumról. Greta Christina
3. Van, aki úgy hiszi, mindennek oka van; van, aki úgy, hogy mindennek célja és értelme. Előfordulnak, akik tagadják az értelmet, és előfordulnak, akik állítják: örökre és végleg megtalálták. (...) Ezek mindegyike hazugság. Olyan, mintha azon vitatkoznánk, sajtból vagy kiszárításig átsütött csirkemellből van-e a hold. A kozmosznak nincs értelme, mi azonban a lehető legerőszakosabban próbáljuk jelentéssel teli beszédre bírni az univerzumot.
4. Persze, hogy ateista vagyok... (...) Nem hiszek a természet dualizmusában. Ugyanaz a törvény kormányoz minden lényt, s az emberből semmi több nem marad meg a halál után, mint a többi teremtményből. Lehet-e másként gondolkozni az intelligenciának bizonyos fokán? Anatole France
5. Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia mûködik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerû, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínûsége, hogy az véletlenszerû folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett. Arthur Compton
6. Ateista vagyok, és az a benyomásom, hogy meg kell védenem az ateizmusomat. Egy ateistát bárki bármikor támadhat. Pedig az ateizmus nem ütközik törvénybe. De ha egy vallásos személyt támadnak a vallásáért, az mindjárt katasztrófa. És folyton azon csodálkozom, és életem végéig csodálkozni fogok azon, hogy a vallás ereje még ma is olyan nagy, hogy háborúzunk, gyilkolunk istenért. Tisztelem a vallásos embereket, nem mondtam, hogy nem, de megdöbbent, hogy még mindig ölünk és ölünk és ölünk és ölünk egy olyan istenért - akár létezik, akár nem -, aki azt mondja, hogy jónak kell lennünk egymáshoz. Dimitri Verhulst
7. Az ateizmus nem filozófia, de még csak nem is világnézet - egyszerûen nyilvánvaló tények elismerése. Voltaképpen az "ateizmus" kifejezésnek nem is volna szabad léteznie. Senki sem definiálja magát "nem-asztrológusnak" vagy "nem-alkimistának". Szavunk sincs az olyan emberekre, akik kételkednek abban, hogy Elvis Presley még ma is élne, vagy hogy földönkívüliek hosszú, galaxisközi utazásokra vállalkoznak csak azért, hogy néhány farmert, meg a jószágait megijesszék. Az ateizmus nem több, mint olyan zaj, amelyet értelmes emberek igazolhatatlan vallásos nézetek hallatán szoktak kiadni. Sam Harris
8. Az ateizmus azon meggyőződésen (és nem bebizonyított tényen) alapul, hogy nincs Isten. Sem filozófiai, sem tapasztalati bizonyíték nincs arra nézve, hogy Isten nem létezik. Az ateista döntés hit kérdés, még ha ezt az ateisták nem is látják be. (...) Az ateizmus, mint minden más világnézet, hit kérdése. (...) A keresztény hit a történelemre, az értelemre, a tapasztalatra és a kijelentésre, e nagyszerû négyesre támaszkodik, mely mint egy jól kiegyensúlyozott asztal négy lába, biztonságot és stabilitást ad a hitbeli életnek.
9. Mivel minden vallás csak valószínû bizonyításra támaszkodik, s minden valószínû bizonyítás cáfolható, ebből következik az, hogy ami egyesek szemében tökéletesen igaz vallás, azt mások igen valószínûtlennek vélik, hamisnak tartják.
10. Számtalan módja van annak, ahogyan a Világegyetem tökéletesen kaotikus lehetne. Elképzelhetnénk törvények nélkül, vagy olyan törvények zûrös összevisszaságával, amelyek rendezetlen, megbízhatatlan viselkedésre késztetnék az anyagot. Avagy ellenkezőleg, a világegyetem lehetne szélsőségesen egyszerû is, egészen a jellegtelenségig - például hiányozna belőle az anyag vagy a mozgás. Elgondolhatnánk azután olyan Világegyetemet, amelynek körülményei pillanatról pillanatra bonyodalmasan vaktában változnának, vagy akár olyat, amelyben minden hirtelen megszûnne létezni. Nincs logikai akadálya ilyen rakoncátlan világegyetemek létezésének. A valódi Világegyetem azonban másmilyen. Magasrendûen rendezett. Pontosan meghatározott törvényekkel és határozott oksági összefüggésekkel rendelkezik. Egyfajta megbízhatóságot is felfedezhetünk ezeknek a törvényeknek a mûködésében. Paul Davies