Egy dolog önmagában nem tartalmaz sem vágyat, sem ellenszenvet, mibennünk alakul a vágy és az ellenszenv, amit az adott dologra rávetítünk. A minősítés belőlünk fakad, és igazából csakis ránk érvényes, hiszen azt a dolgot, amit utálunk, másvalaki találhatja vonzónak, de akár közömbösnek is, hiszen maguk a dolgok mentesek ezektől a tulajdonságoktól. Nézőponttól függően lehetnek akár egyszerre is ilyenek és olyanok. Miközben semmilyenek.

Kapcsolódó idézetek

1. Az érzelmek önmagukban se nem jók, se nem rosszak, morális értelemben semlegesek. Tetteink által nyernek jó vagy rossz, erényes vagy bûnös minősítést. Gary Chapman
2. Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Egyetlen kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van és ha ilyen marad, kell-e nekem? Popper Péter
3. Az emberekhez hozzátartoznak a negatív és a pozitív érzelmek és helyzetek egyaránt, így vagyunk összerakva, ez a normális számunkra. Aki elutasítja a negatívumokat, az nem tudja megtartani a pozitívumokat sem, az ellenállás mindig ellentartást vált ki. Ara Rauch
4. A szépség és a csúnyaság mibenléte kivonja magát az emberi ítélkezés alól, holott ezeken alapszik a tetszés, mely a lehető legvégletesebb és változtathatatlan ítélet. Viszonyunk éppoly aránytalan ezekhez, miként a sorsunk se a mi arányossági igényeink szerint adja vagy nem adja; illetve adja az egyiket, de nem adja a másikat, vagy valamicskét ad az egyikből, ám hozzátesz a másikból is. Nádas Péter
5. Az ember ilyennek vagy olyannak ítél valakit, azután pont az ellentétét látja meg benne. Eleinte szeret, majd a végén meggyûlöl valakit; vagy kezdetben közömbös iránta, később pedig már imádja. Sosem lehetünk biztosak benne, ki vagy mi lesz létfontosságú a számunkra, sem abban, hogy kinek vagy minek tulajdonítunk majd jelentőséget. Meggyőződéseink mulandóak és ingatagok, még azok is, amelyeket a legszilárdabbaknak vélünk. Akár az érzelmeink. Nem szabadna bíznunk magunkban. Javier Marías
6. Amit mi rossznak érezünk, arra nekünk feltétlen szükségünk van, hogy jól is érezhessük magunkat utána. A viszontagságainkra tehát szintén feltétlen szükségünk van, különben nem tudjuk élvezni a nyugalmat. Ugyanígy: bûn nélkül nincs erény. Tehát rossz nélkül semmilyen értelemben se létezhet jó. Füst Milán
7. Abban, hogy valamit elfogadunk-e vagy sem, nem az játszik főszerepet, hogy az illető dologban van-e gonoszság, hanem az, hogy több-e benne a gonosz a jónál. Nagyon kevés az olyan dolog, ami egészen gonosz vagy egészen jó. Abraham Lincoln
8. A "jó" és a "rossz" szavak eredete valójában a puszta emberi vágyra vezethető vissza. Ha valami kívánatos, akkor "jó", ha nem kívánatos, akkor "rossz" lesz belőle. Ha az emberi ítélkezést elválasztjuk a megfigyeléstől, csak annyit látunk, hogy a forma a "változásban" folyamatosan fejlődik, ami lényegében nem helyénvaló, de nem is helytelen.
9. Úgy viselkedünk, amilyennek látjuk magunkat. Szó szerint nem viselkedhetünk másként, hiába az akaraterő és bármilyen erőfeszítés. A magát butának gondoló tanulótól egészen a magát szerethetetlennek tartó nőig, folyton olyan körülményeket teremtünk, amelyek megerősítik az önmagunkról alkotott elképzeléseinket, és bizonyítékot is találunk rá, hogy alátámasszuk az elképzeléseink igaz voltát. A berögződéseink képezik az alapot, amelyre a személyiségünk, a viselkedésünk és a körülményeink épülnek.
10. Emberként automatikusan értékelünk és ítéleteket alkotunk: tetszik vagy nem tetszik, jó vagy rossz, pozitív vagy negatív. Ez természetünkből fakad. Gyors eszköz az agyunknak ahhoz, hogy felmérjen egy-egy helyzetet vagy tapasztalatot. Egyfajta mentális rövidítés. (...) Ha megállunk, és ítélkezés nélkül megengedjük, hogy minden úgy legyen, ahogy van, akkor rá tudunk nézni az adott tapasztalatra, elgondolkodhatunk rajta, és bölcsen választhatunk a lehetőségek közül, már ha egyáltalán úgy érezzük, szükségünk van valamire. Így eltávolodunk az automatikus reakcióinktól, amelyek nem mindig segítenek.