Egy mitológia nélküli emberiség egyszerû statisztikai adat, átlag. Természettudományunk a nagy átlagokkal dolgozik, mindent átlagokra bont le, ám az igazság az, hogy az életet hús-vér emberi lények és nem számoszlopok viszik tovább. A statisztika minden egyedi jellegzetességet kiöl az életből, ami roppant lehangoló és egészségtelen. Megfosztja az embereket önbecsülésüktől, legfontosabb élettapasztalataiktól, melyek révén megtapasztalhatják önnön értékeiket és személyiségük teremtő erejét.

Kapcsolódó idézetek

1. A statisztika egy eszköz, amivel válaszokat lehet keresni, de válaszokat nem ad. A válaszokat, az adatok interpretációját mindig nekünk kell adnunk.
2. Az ember, mint fő-főemlős, társas lény. Viselkedésének lényegi és uralkodó etikai alapelvei a barátság, a családi összefogás, a komaság és a pletyka. Puszta biológia az egész. Carlos Ruiz Zafón
3. Az élet unalmas és céltalan. Mind nagy reményekkel kezdjük, aztán lemondunk ezekről. Rádöbbenünk, hogy előbb vagy utóbb úgy is meghalunk, anélkül, hogy megtaláltuk volna a választ a nagy kérdésekre. Mindenféle bonyolult elméletet dolgozunk ki, amik egyszerûen csak más szempontból közelítik meg a mindennapi valóságot, de közben a nagy és igazi dolgokra vonatkozó tényleges tudásmennyiségünk egy kicsit sem nő. Alapvetően mind rövid és kiábrándító életet élünk. Irvine Welsh
4. Születésünktől fogva abszolút igazságokkal találkozunk, szituációfüggők helyett. Nem tanítják meg nekünk, hogy az olyan megkülönböztetések, mint fiatal és idős, vagy egészséges és egészségtelen mind társadalmi konstrukciók, amiknek a jelentése a kontextustól függ. Arra tanítanak, hogy a világot tények készleteként lássuk, mint például 1 + 1 = 2. Az életben azonban sokkal finomabb megkülönböztetéseket lehet tenni, mint amit ezek az tények sugallnak. Tudnunk kellene, hogy 1 + 1 csak akkor 2, ha a tízes számrendszert használjuk, és 10-zel egyenlő kettes számrendszerben, ha pedig egy darab rágógumit egy másikkal nyomunk egybe, akkor az 1 + 1 eredménye 1 lesz. Ellen J. Langer
5. A legtöbb ember a legtöbb dologban meglehetősen átlagos. Ha egy valamiben kivételesek vagyunk, akkor is lehetünk sok más dologban átlagosak, vagy talán még az átlagot sem érjük el, mert ilyen az élet. Ha igazán nagy akarsz lenni valamiben, arra irdatlan mennyiségû időt és energiát kell szánnod. Mivel pedig az embernek csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésére az idő és energia, kevesen leszünk igazán kivételesek egynél több dologban, már ha egyáltalán. Nyugodtan kijelenthetjük: statisztikailag nem valószínû, hogy ugyanaz a személy páratlan teljesítményt nyújtson az élet minden területén, vagy akár több területen. A briliáns üzletemberek gyakran elkúrják a magánéletüket. A nagyszerû atléták gyakran sekélyesek, és olyan ostobák, hogy felfelé sikítanak a hullámvasúton. Sok híresség valószínûleg olyan dinnye az élet dolgaiban, mint azok a népek, akik tátott szájjal bámulják őket, és majmolják minden lépésüket. Az emberiség zöme roppant átlagos, de csak a szélsőség kap hírverést. Mark Manson
6. Imádunk általánosítani, de az nem mûködik állandóan. Nem értjük a statisztikát, mert a világlátásunk fekete-fehér. A szürkével nem tudunk mit kezdeni. Szeretnénk (?) ha a különbségek nagyon élesek lennének, mert az egyszerû. Akkor pontosan tudnánk, mit várhatunk egy embertől. A világ viszont nem ilyen.
7. Az ember nem egyéb, csak egy halom tévedés, tehetetlen a kegyelem nélkül. Semmi sem mutatja meg neki az igazat, minden becsapja. Az igazság két fő oszlopa, az értelem és az érzékek, kölcsönösen becsapják egymást. Blaise Pascal
8. Az élet (az emberi életet is beleértve) véletlenszerû eseményekből keletkezett; véges lények vagyunk; és bármennyire is szeretnénk, önmagunkon kívül senki másra nem számíthatunk, senki sem véd meg bennünket vagy bírálja el a viselkedésünket, senki más nem ad értelmes életcélt. Nincs predesztináció, mi döntünk arról, hogyan éljük a lehető legboldogabb, legteljesebb és legértelmesebb életet. Irvin David Yalom
9. A természettudományok népszerûsége világszerte csökken. Az emberek úgy gondolják, a gonosz dolgok a tudományból jönnek... Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ez nem vitás. S ha az emberek megbecsülése csökken a tudomány és a mûvészetek iránt, az nagy baj forrása lehet. Bay Zoltán
10. Az emberek örökös panaszkodásban élnek. Úgy hordják magukkal a panaszaikat, mint valami személyazonosító jelvényt. Sokak végigsiránkozzák az életüket, hogy az élet mennyire igazságtalanul bánt velük. Felemlegetik a sok szörnyûséget, ami érte őket, a meg nem kapott esélyeket, a sok elszenvedett igazságtalanságot. Talán mindez még igaz is lehet. A legtöbben azonban megfeledkeznek róla, hogy a múlt pusztán emlékként él bennünk. Az emléknek nincs tárgyi létezése. Nem egzisztenciális; tisztán pszichológiai. Sadhguru