Egy nagy esemény után gyakran hallani: "Ilyet még nem láttunk!" - mintha ahhoz, hogy valami meglepjen, teljesen példa nélkülinek kellene lennie. De miért hisszük azt, hogy a saját múltunkban megtörtént legrosszabb eset egyben a lehető legrosszabb? Ha a tegnap sem hasonlított az azt megelőző napokra, miért várnánk el, hogy a jövő majd hûen ismétli a jelent?

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a jelenben velünk történő események mindig befolyásolják, néha pedig meg is határozzák a jövőnket. Ennek azonban gyakran épp az ellenkezője igaz, például akkor, amikor olyan váratlan esemény történik, ami látszólag meghiúsítja a jövővel kapcsolatos terveinket. Néha utólag jövünk csak rá, hogy az a múltbeli, egykor igazi szerencsétlenségnek tartott esemény valójában korábban elképzelhetetlen célok megvalósítását tette lehetővé számunkra. Guido Tonelli
2. Senki nem tudja mindenre a választ, és néha az a legjobb, ha bocsánatot kérünk, és magunk mögött hagyjuk a múltat. Máskor a jövőbe kell néznünk, és tudnunk kell, ha azt hittük, már mindent láttunk, az élet még mindig meglephet minket, és mi is meglephetjük önmagunkat.
3. Mindig azt hiszi az ember, hogy már mindent látott, de téved. Azt gondolja, hogy már ismeri a legrosszabbat, de a legrosszabb mindig csak ezután jön, és a legrosszabbon túl mindig van még rosszabb. Guillaume Musso
4. Előfordulhat ugyanis, hogy sohasem tudjuk meg, mit hoz a jövő, és ez bizony még annál is rosszabb lenne, mint ha kiderülne, hogy már a legelején tévedtünk. Mert ha tévedünk, azért még élhetünk tovább anélkül, hogy tûnődve vissza kellene néznünk, vajon mi lett volna... Nicholas Sparks
5. Ne arra gondoljunk, hogy a történelmi események különlegesek, hogy másként mentek végbe, mint a ma eseményei, hanem arra, hogy ami ma végbemegy, holnap már történelem!
6. Az emberi történelem során hajlamosak vagyunk túlracionalizálni múltat, a kelleténél drámaibban ábrázolni a jelent, és alábecsülni jövőt. (...) A helyzet az, hogy a múltbeli események közel sem mentek végbe olyan racionálisan, ahogyan utólag gondoljuk; a jelen általában nem annyira drámai, ahogy a közbeszéd elhiteti velünk; a jövőbeli változások pedig többnyire a legmerészebb elképzeléseinken is túltesznek. Alexander Stubb
7. Amit egykor igaznak hittünk, mára más lett. Jobban tesszük, ha elfelejtjük azt, ami volt a múltban, mert amit egykor lehetetlennek gondoltunk, vagy akár elképzelhetetlennek, az most mégis valóra válik.
8. Amikor a legrosszabb félelmeink beteljesülnek, amikor minden, amire számítottál, eltûnik, valami még mindig hajt, hogy helyrehozzuk a múltat, vagy hogy ráérjünk a jövőre. Amikor az egyetlen dolog, amire figyelnünk kellene, az a jelen. És a jelen számtalan lehetőségeire.
9. Muszáj mindig annak történnie, amire az előzmények alapján számítunk? Nem történhetne egyszer, véletlenül, valami más? De hát nem történik. Rakovszky Zsuzsa
10. A múlt eseményei az emlékeinkben továbbélnek. Némelyikük olyan fájdalmas, hogy nem akarjuk újra átélni őket. Az emlékeinkre viszont ajándékként is tekinthetünk. Olyasmi, melyet felbonthatunk újra és újra, hogy felidézzük a boldog pillanatainkat. És olykor, az adott pillanatban emlékké alakulhat egy esemény, mert olyan igaz, oly tiszta és jelentős, hogy örökké az emlékezetedbe szeretnéd zárni.