Egy normál, átlagos gondolkodás számára a nyitottságnak alapvető kelléknek kellene lennie. De közben kulturális és politikai okok miatt csak dobozokban tudunk gondolkodni, és ennek szövődményeit érezzük a saját bőrünkön.

Kapcsolódó idézetek

1. Nagyon fontos, hogy tudatában legyünk annak, amikor másokról vagy akár önmagunkról előítéletesen gondolkodunk, és hogy megkérdőjelezzük ezeket a sokszor automatikus gondolatokat, enélkül ugyanis nem fogunk tájékozott döntéseket hozni társainkról és magunkról. Áldozatként pedig azt is tudatosítanunk kell, hogy nem kell csöndben tûrnünk, amikor más emberek mindenféle címkékkel ellátott dobozokba zárnak minket. Philip Zimbardo
2. Az emberi gondolkodás szabadsága igen korlátozott. Valamennyien igen szûk kalitkában, "korunk szellemében" élünk, mozgási szabadságunk nagyon csekély. Ha különböző korokban az emberek különbözőképpen gondolkodtak, az elsősorban nem annak köszönhető, hogy a kalitka tágult, hanem annak, hogy elmozdult. Szent-Györgyi Albert
3. Nagyon nagy butaság lenne azt gondolni, hogy a közéletben zajló események úgysem hatnak ránk. Ez egy nagyon rossz hozzáállás. Ezt az embereknek ki kéne törölniük a fejükből. Rá kell arra ébredni, hogy ami a közéletben és a politikában történik, az a végén ott csapódik le az üzletemben, a magánéletemben, a számomra fontos dolgokban.
4. Ha valamiben én nem vagyok képes hinni, akkor az a pozitív gondolkodásnak nevezett csomag. Rendkívül egysíkúnak és redukáltnak találom. Épp egy veszteséget élsz meg, épp gyászolnod kéne, elhagytak, csalódtál, megbetegedtél, akármi, de mivel a környezet nem viseli el a frusztrációt, mert benne is szorongást ébreszt, ezért rád szól, hogy tessék már pozitívan gondolkodni. Az ember nem robot. Nincs neki ilyen gombja, és ha van, azt elfojtásnak nevezik. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem élem meg a fájdalmam, elrejtem, és mosolyt erőltetek magamra, hogy kellemesnek találjanak, sőt akár elhitetem magammal, hogy jól van az, ami nincsen jól. Ilyen értelemben a pozitív gondolkodás káros, mert nem az egyén érzéseinek ad teret, hanem a társadalmi elvárásnak. Tisza Kata
5. Minden közösségre jellemző, hogy ha már megformálódott a kultúrája, akkor az akadálya jelentős változásoknak. Az életkörülmények, háborúk, belső konfliktusok persze megbontják a tradíció szövetét, és kialakulhatnak érdemleges változások, de ezek mindig a korábbi kultúrához kapcsolódva jelennek meg. Csányi Vilmos
6. Képzeljük el, milyen lenne a világ, ha mindenki ugyanolyan volna! Meglehetősen unalmas lenne, nem igaz? Vélekedéseink és tapasztalataink egysíkúak lennének, és lényegében sosem lehetne részünk új élményekben. Ennek ellenére sokszor nehezünkre esik, hogy elfogadjuk a másságot. Gondoljuk végig, mennyi mindent köszönhetünk a különböző kultúráknak anélkül, hogy valaha is eltöprengtünk volna a jelentőségükön. Lehet szó egy finom ételről, esetleg egy különleges ruhadarabról, vagy valamilyen szórakozási lehetőségről, a kínai tésztától kezdve a maláj szarongon át a svéd krimikig. Idézzük fel magunkban a családunkon belüli különbségeket, amelyek nélkül nem tudnánk elképzelni a rokonainkat és önmagunkat. Lehet, hogy valamelyik nagyszülőnk megszeretteti velünk a hagyományos konyhát, az újszülött mindenkit megnevettet a mókázásával, a kiszámíthatatlan kamasz pedig beavat minket a legújabb trendekbe. Bárhogyan is, de mindenki rendelkezik valamivel, amit adhat a másiknak. Mungi Ngomane
7. Vannak dolgok, amelyeket csak fele elménkkel kell hinnünk, a másik felét szabadon kell tartanunk, hogy szükség esetén az ellenkezőjüket is befogadhassa. Bernard le Bovier de Fontenelle
8. Az ember nem kényszerítheti magát arra, hogy bízzon. Így hát az összes kételyt bele kell pakolni egy kis dobozba, és el kell ásni jó mélyre, majd meg kell próbálni elfelejteni, hogy hova. Az én problémám az, hogy az elásott doboz olyan, mint egy viszkető seb: nem tudom megállni, hogy ne vakarjam fel újra meg újra.
9. A gondolkozás fájdalmas. Olyan, mintha valaki egy szegény országban arra vágyna, hogy meglegyen neki is mindaz, ami egy gazdag embernek van. Jobb annak, aki megelégszik azzal, ami jutott neki. Szaszkó Gabriella
10. Minél nyitottabb egy társadalom, annál inkább megjelennek a másokat gondolkodásuk, származásuk, hajlamaik, politikai vagy vallási nézeteik alapján elítélők, vagy épp fordítva van? Lehet, hogy minél nagyobb a szabadság, annál inkább nem tudunk mit kezdeni vele. Úgy figyeljünk magunkra, hogy közben másokra is odafigyelünk, mialatt talán az sem olyan nagy baj, ha mindezt az önzés áhítatával tesszük.