Egy öreg zarándok ballagott a Himalája hegyei közt, amikor csikorgató hidegben elkezdett esni az eső. Egy fogadós megszólította: - Apókám, hogy fog maga ebben az időben célhoz érni? Az öreg vidáman válaszolt: - A szívem már ott van, ezért a testem többi részének könnyû követnie.

Kapcsolódó idézetek

1. Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fûszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt. De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak. Wass Albert
2. Ó, az a boldog, irigyleni méltó, kit gyerekek közt ér el a lassú öregkor kicsi háza ölén! Békén ballag a birka nyomán, fia a barival jár - fürdőt is melegít este a hû feleség, Így öregedjem meg, fáradt fejem álljon ezüstben, szapora ajkaimon sorra peregjen a múlt. Albius Tibullus
3. Amikor télen hullni kezd a hó, Indul útjára Mikulás apó. A szél szakállát tépi, lengeti, De ő kigyelme ezt csak neveti. Szélnek, viharnak vígan neki vág, Csak egy arasz neki a nagyvilág. Egy pillanat: átszáll a tengeren, Egy pillanat: mindenütt ott terem. Benedek Elek
4. Egy bölcs hajdan szamáron útazott. - Azóta az idő megváltozott, Nagyon megváltozott már, Most a szamarak Lovaglanak, A bölcs pedig gyalog jár. Petőfi Sándor
5. Amikor felébredtem, már reggel járt a kertben. Leseperte az éjszakát a völgyekbe, és megintette az órát, hogy jó lesz csendesebben viselkedni... A szívem is elhalkult már, mint a többi órák, melyek csak akkor járnak kemény léptekkel az idő útján, ha egyedül van az ember. Fekete István
6. Köztudott, hogy az agy megtréfálja az embert a hegyek közt a napsütésben. Megváltozik a perspektíva, gyengül az ítélőképesség. Idefent szokatlanul viselkedett az ember. A világ tetején, távol mindentől. Tekintete újra elsiklott a sziklás csúcsok felett; azon kapta magát, hogy hamisítatlan boldogság járja át amiatt, hogy magasan jár. Az ember alapvető vágya, hogy felemelkedjen és hódítson. Aztán azonnal a következő csúcsot keresi; a következő kihívást. Sophie Kinsella
7. A sivatag mélyén, az imatoronynál is magasabb dûnék között eltörpül az ember, hangyánál is kisebbnek látszik. Éget a nap, suttog a szél, minden mozgásban van, ami ugyan lassú a szemnek, de a látásunknál biztosabb. A próféta azt mondja, a homok se nem jó, se nem kegyetlen, de a Szahara kohójában nehéz elképzelni, hogy nem gyûlöl bennünket. Mark Lawrence
8. A paraszt esőt remél, az utas szép időt.
9. Az ember eljut valahova, egy dombra, ahol szeretett volna lenni, és utána azon parázik, hogy mikor jön az eső, amikor el kell onnan rohanni.
10. Fuldokolok a tavaszban. Fáj a szívem, hogy tavasz van. Hát mégis föltámadt a rég volt? Csöndesen rám szédül az égbolt.