Ugrás a tartalomra
Egy szép nyári este megismertelek,
Megláttalak és megszerettelek.
Csendben az úton jöttél énfelém,
és nem történt más, csak fújt közben a szél.
Kapcsolódó idézetek
-
Éltem, ahogy más, egyszerû napokon,
Mentem, ahogy más, végtelen utakon.
S közben valahol
Végig hittem, ez a jó irány,
Mert ott állsz majd egyszer egy őrült napon,
És hogy rád vártam, tudni fogom.
-
Tudtam, hogy megtaláltalak. Tudtam és kész. Ösztön, megérzés, villanásnyi megvilágosodás vagy egyszerûen vakszerencse, ez vezetett el a megfelelő helyre.
-
Két karod ad szárnyakat nekem,
Te hittél bennem, mikor nem hitt senki sem,
És ha gyönge volt a szél, te magasra emeltél,
Csak én tudom, hogy mennyire szerettél.
Caramel
-
A szerelem meglepetés. Derült égből villámfény, nyakunkba zúdult nyári zápor, váratlanul reánk terített női mosoly.
Tar Károly
-
Emlékszem a nyárra, mikor először láttalak én,
Egyből tudtam, hogy a tied vagyok, te pedig az enyém,
Nem szóltál semmit, mégis mindent elmondtál,
A csillagos ég alatt a padon egy királylány voltál.
-
Még meg sem ismertelek, már szerettelek. És szeretni is foglak, míg csak el nem pusztul a Nap. És ha az is bekövetkezik, a sötétben szeretlek tovább.
Pierce Brown
-
Nem voltál velem,
pedig oly szépen jött az este:
szelíden, mint a szerelem.
Wass Albert
-
A szerelem gyakran az éjszaka leple alatt érkezik. Tündérlábain beoson, és csendben behálózza a szívedet. Észre sem veszed, amíg valaki fel nem ébreszt.
-
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
(...)
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.
Csukás István
-
Azt kérdezed tőlem,
hogyan vártalak?
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget -
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.
Beney Zsuzsa