Egyszerûség és elegancia. Ezek azok a minőségek, amelyek a legnagyobb mûvészek mestermûveit inspirálták, és pontosan ezek a motiválják a tudósokat is arra, hogy a természet törvényeit kutassák. Egy mûalkotáshoz vagy egy örökérvényû költeményhez hasonlóan az egyenleteknek is megvan a saját szépségük és ritmusuk.

Kapcsolódó idézetek

1. Az egyszerûség, az igazság és a természetesség a szépnek nagy alapelvei minden mûvészi alkotásban. Christoph Willibald Gluck
2. A szimmetriában, az egyensúlyban és a ritmusban a természeti jelenségek lényegi vonásai fejeződnek ki: a természet összefüggő volta, a rend, a logika, az élő folyamat. A mûvészet és a tudomány itt közös alapokra találhat.
3. A zenéhez és a mûvészetekhez hasonlóan a matematikai kifejezéseknek is lehet olyan természetes folyamata és logikája, amely ritka szenvedélyt képes ébreszteni egy tudósban. Bár a laikus közönség az egyenleteket meglehetősen érthetetlennek tartja, egy tudós számára egy szimfónia mozgalmasságához hasonlatos. Michio Kaku
4. Amikor a fizikusoknak el kell dönteniük, hogy egy újonnan kitalált, de még nem ellenőrzött elmélet reményteljes-e vagy sem, a természetesség, az egyszerûség, az elegancia és a szépség fogalmához folyamodnak. Mert ezek felbecsülhetetlen értékûek. Csak épp kibékíthetetlen ellentétben állnak az objektivitás tudományos követelményével. Sabine Hossenfelder
5. Olyan legyen a mûremek, mint a természet, amelynek átszellemült tükörképe: ne bírja egészen megmagyarázni a legmélyebb jártú kutatás sem, s mégis az egyszerû néző is érezzen ki belőle valamit, mégpedig jelentékeny valamit. Franz Grillparzer
6. A valódi tudós, különösen a matematikus, munkájától ugyanazt az érzést kapja, mint a mûvész. Az őt érő élmény épp akkora, és épp olyan jellegû. Henri Poincaré
7. A valódi tudós, különösen a matematikus, munkájától ugyanazt az érzést kapja, mint a mûvész. Az őt érő élmény épp akkora, és épp olyan jellegû. Henri Poincaré
8. A mûvészetek tanulmányozása, akárcsak a régi szerzőké, bizonyos tartást kölcsönöz a számunkra, kielégülést eredményez bennünk magunkban; nagy témákkal és nagy érzeményekkel töltvén meg bensőnket, úrrá lesz minden vágyon, amelyek kifelé törekednek, ápol viszont minden méltó igényt a csöndes kebelben; és miként festők, szobrászok, építészek, úgy jár a mûkedvelő is: magányosan dolgozik olyan élvezetekért, amelyeket másokkal megosztania eszébe sem jut. Johann Wolfgang von Goethe
9. A matematikai mintáknak ugyanolyan gyönyörûeknek kell lenniük, mint azoknak, amelyeket a festők vagy költők képzelnek el. Az ötleteknek, akárcsak a színeknek vagy a szavaknak, harmonikusan kell egymáshoz illeszkedniük. A szépség az egyenlet első próbája. A csúnya matematika előbb-utóbb érvényét veszti. Godfrey Harold Hardy
10. A matematikus is, a muzsikus is, végső fokon minden igaz mûvész, a dolgok belső absztrakt szépségét, harmóniáját, összefüggéseit igyekszik kifejezni. Mindegyik a maga nyelvén. A zenét sokan megértik. A matematikát kevesen. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének a matematikusnak ugyanolyan élményei az alkotás közben, ugyanolyan esztétikai élményei, mint amilyenek keletkeznek bennünk, ha valami nagyon szép zenemûvet hallgatunk, vagy amit átél a zeneszerző akkor, amikor rájön arra, hogy mi való ide, mi az az igazán szép. Alexits György