Elfelejtheti valaki szerelmét, el bosszúját, elvesztett gazdagságát; de múzsáját soha! Visszatér az hozzá, akárhányszor elûzi s gyönyörökkel árasztja el szívét.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha a szerelem kicsúszik az ember ujjai közül, soha nem kaphatja vissza. Örökre elveszett. Az ember találhat új szerelmet, de soha nem ugyanazt.
2. Ha soká élsz a gyönyöröknek, nehezen fogsz megválni tőlük. Tudd, halálod úgyis utolér. Gyönyört csak balga hisz öröknek.
3. A gyönyör mulandó, a fájdalom és a bánat sosem múlik el. Ahogy a megfontolatlan tettek következményei sem.
4. Fura az élet, bár gyakran elvesz, jutalmad mindig, hogy újra kezdhetsz. Csillogó gyémántod köddé fakul, majd öledbe hullik váratlanul. Vörös István (zenész)
5. Mégis elment. És vissza nem jön soha. Elvitte őt a sorsa. Hogy mennyire szerettem, azt sohasem érezte meg. Kitépte s elvitte szívemet. Pedig nem kellett neki. Mégis elment vele.
6. Elfeledjük, ha elvesztünk egy tárcát vagy egy órát, de egy szerettünket... ők sosem hagynak el. Sosem felejtjük el, csak átvészeljük, (...) másokra támaszkodva, a barátok vigasza által.
7. Mindig nehéz elveszíteni valakit. Lyukat hagy a szívedben, ami sosem gyógyul be.
8. A felszínre nem hozott érzelmek soha nem múlnak el. Élve vannak eltemetve az emberben, és végül nagyon csúf módon törnek elő. Sigmund Freud
9. Van, ami soha nem lesz ugyanolyan, mint Azelőtt. Van, amit nem hozhatsz vissza. Van, ami örökre eltûnt. Mary E. Pearson
10. Azt hinné az ember, hogy a fájdalmat feldolgozza, de valójában sosem felejti el. Hiába lesz jobb, az az érzés mindig is ott lesz a szívében.