Elfojtott vágyaink - akár depresszió vagy kimerültség, akár fájdalmas sebezhetőségünk védelmezése az elfojtás oka - soha nem hûlnek ki teljesen. A belső suttogások fölerősödve még a falakon is áthallatszanak, ha valami feléleszti őket.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi szív egyvalamire vágyik. (...) Hogy megismerjék. El lehet fojtani. El lehet sorvasztani. El lehet zárni, és körbe lehet keríteni. El lehet hallgattatni, és rá lehet csukni az ajtót. Ládába lehet csukni, és el lehet ásni. Be lehet falazni. Végül azonban a szív vágyai ledöntik az ajtót, feltámadnak, és megrepesztik a vakolatot. Nincs az a bilincs, amely örökre béklyóba kényszerítené. Bárki, aki azt hiszi, képes rá, becsapja önmagát. És a körülötte élőket. A remény sosem hal meg. Charles Martin
2. Ha nem elfojtani akarjuk a félelmet vagy a dühöt vagy az irigységet vagy a csalódottságot, ha megvizsgáljuk, hogy miért érezzük, rájöhetünk, hogy tulajdonképpen van az egész mögött egy olyan vágy, amit nem tudtunk még elérni, de szeretnénk. Al Ghaoui Hesna
3. A vágyakozás nem hal meg attól, hogy a tárgya elérhetetlenné válik, sőt felerősödik. Ez jelenti a fiatalságot. Az élet előrehaladtával éppen ezek a beteljesületlenségtől izzó fiatalkori vágyak lesznek az első olyan álmok, amiket az ember kénytelen elfojtani. Ennek az a titka, hogy az ember látszólag megöli magában a vágyat, valójában azonban elraktározza a szíve legmélyén, hogy egyetlen felsőbb hatalom se sejthesse meg a létezését.
4. Amit elfojtani igyekszünk, az behatol tudatosságunk mélyebb rétegeibe: lehetséges, hogy ébren képesek vagyunk ugyan elfojtani az adott dolgot, de az álmainkban újra és újra megjelenik. Osho
5. Azt, amit akarunk, a vágyainkat, sokszor mélyen elrejtjük magunkban. Annyira kedves és különleges, hogy félünk nyíltan megmutatni. Az a mi kis titkunk, és így semmi sem árthat neki. De néha fel kell tárnunk a titkainkat, és el kell kezdenünk élni.
6. Bennünk él az a leküzdhetetlen vágy, hogy feszegessük a saját határainkat. Beletaszít minket a rideg sötétségbe, ahol a fájdalmak lakoznak, és küzdenek ellenünk.
7. A vágy sosem jut el a beteljesüléshez, csak ideiglenesen, amíg az új vágy érkezése fel nem zaklatja újra a kedélyeket. És még ahhoz is csak akkor, ha elég szerencsések vagyunk, és megkapjuk, amire vágyunk. Ha nem, szûkölhetünk egy életen át a kielégítetlen vágytól. Jeffrey Eugenides
8. Mi ilyen elfojtó nemzet vagyunk. Nagy erénynek számít, ha egy családban vagy párkapcsolatban "nem hangzik el hangos szó", én ilyenkor mindig megijedek egy kicsit, hogy mennyi minden lehet a szőnyeg alatt. Haragot kiadni és megélni jó dolog. Úgy gondolom, a betegségek nagy része azért alakul ki, mert a harag és a düh bent reked és ott csinál valamit.
9. Nem lehet csak úgy egyszerûen kiseprûzni az emlékeket. Ott maradnak bennünk, a sötétben megbújva, a pillanatra várva, amikor lanyhul az éberségünk, s akkor sokszoros erővel törnek fel újra. Guillaume Musso
10. A vágyak nagyon veszélyessé is tudnak válni. Eltompítanak higgadtságot, kimértséget, józanságot. Jól tudjuk, a vágyainkat képtelenség elûzni, bekúszik észrevétlenül a gondolatainkba, és követeli jussát. Időnként védekeznünk kell, ellenszegülni, de könnyû ezt mondani! Vajon hogyan lehet kordában tartani azt, ami kérlelhetetlenül helyet követel magának az életünkben? J. J. Stalter