Ugrás a tartalomra
Elismerem, a megismerkedésünk óta rengeteg ostobaságot hordtam össze. Nem is csoda, hogy félreértettél, de most egyszer s mindenkorra tisztázni akarom a dolgot. Szeretlek! Nekem is szükségem volt egy kis időre, hogy biztos lehessek az érzéseimben, ma már azonban tudom, hogy veled szeretném leélni az életemet. Azt akarom, hogy te legyél a gyermekeim anyja! Ebben már az elutazásom előtt is biztos voltam, ám tartottam a mindent elsöprő érzéstől, amely a hatalmába kerített, valahányszor a közeledben lehettem! Meg akkor is, ha nem voltunk együtt... Az ösztöneim azt súgták, hogy te vagy az a nő, aki képes lenne megsebezni.
Kapcsolódó idézetek
-
Nem tudok mást mondani, csak azt: veled szeretném leélni az életemet! Még ha őrültségnek hangzik is. Azzal is tisztában vagyok, hogy csak most kezdjük megismerni egymást. Elismerem, hogy ez után a kijelentés után joggal gondolhatod, hogy őrült vagyok. De még soha életemben nem voltam semmiben ilyen biztos. De ha esélyt adnál nekem, nekünk, egész hátralévő életemben igyekeznék bebizonyítani, hogy jól döntöttél! Szeretlek (...)! És nemcsak azért, amilyen vagy, hanem azért is, amilyennek a közös jövőt látom veled.
Nicholas Sparks
-
Csak azt akarom, hogy tudd, hogy szeretlek, akkor is, ha felnővén belátod, mennyi hibát vétettem a nevelésed során. Tudok róla. Megbékéltem vele. De szeretném, ha tudnád, hogy kihoztam magamból a maximumot. Semmit sem bíztam a véletlenre. Mindent beleadtam.
Fredrik Backman
-
Csak most látom, hogy mindig is őt szerettem... Mindig, az első perctől fogva. Éppen azért féltem tőle, mert annyira szerettem. Gyáva voltam a szerelemben is, mint mindenben. Igyekeztem elbújni a valóság elől. Harcoltam (...)... szégyelltem, hogy akkora hatalma van fölöttem... és megjárattam vele a poklok útját... Most pedig úgy vágyom utána, hogy majd belehalok. Azt mondhatod, persze, jellemző, hogy amint elérhetetlenné válik valami, azonnal felébred bennem utána a vágy. Lehet, hogy igazad is van. Hogy ilyen vagyok. De azt tudom, hogy szeretem (...), hogy mindig szeretni fogom őt, és hogy most itt hagyott örökre...
Agatha Christie
-
Megjártad a poklot. Én is így voltam ezzel egyszer. Szerettem, váltakozva hittem és gyanakodtam, bizakodva félresöpörtem a kételyeket, amelyek alattomosan újra rámtámadtak... Ismerem ezt (...), mennyire ismerem. Van azonban még ennél is gyötrőbb pokol, az, amelyben veled éltem. Láttam a kételkedésedet, a rettegésedet tőlem, ami megmérgezte a szerelmünket.
Agatha Christie
-
Annyi mindent szeretnék neked mondani, de nem is tudom, hol kezdjem. Talán azzal, hogy szeretlek? Vagy hogy a veled töltött napok voltak a legboldogabbak életemben? Vagy, hogy az alatt a rövid idő alatt, amióta megismertelek, arra jutottam, hogy nekünk együtt kell maradnunk? (...) Tudom, hogy mostantól ezerszer újra át fogom élni az együtt töltött napokat. Hallani fogom a nevetésedet, látni fogom az arcodat, és érezni fogom, ahogy megölelsz. Mindez hiányozni fog, jobban, mind képzelnéd.
Nicholas Sparks
-
Azt hiszem, már az első találkozásunkkor beléd szerettem, és bár sokért nem adnám, ha kiírhatnám magamból ezt az érzést, és szabad lehetnék - nem tehetem. Te voltál minden reményem, te adtál célt az életemnek.
Ruth Rendell
-
Lehet, van olyan nap, mikor még tagadom, de tudom, hogy mindenedet akarom,
ahogy szeretsz, ahogy nevetsz, vagy épp csak hozzám bújsz.
És van olyan nap, elfog a félelem, ha nem dobom végre régi életem,
félek, nem vársz rám, s így elfordulsz.
Ez biztos szerelem, az lesz az ilyen, rég nem keresem, de jó, de ismerem.
Dobrády Ákos
-
- Egyszer az életben mondd azt, amit érzel!
- Jó, rendben. Legyen. Megteszem. Úgy éreztem, hogy el kell jönnöm, mert lehet, hogy igazán fontos leszel nekem és ettől borzasztóan megijedtem, mert akkor meg tudsz bántani... vagy csak nem voltam kész rá, hogy ennyire szeressek valakit, mint Téged.
-
Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Õrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és legfőképp nem akarok felejteni.
Margaret Mitchell
-
Nem akartam én beléd szeretni, feltételezem, hogy te sem határoztad el előre. De amikor találkoztunk, világos volt, hogy egyikünk sem ura annak, ami velünk történik. Egymásba szerettünk, annak ellenére, hogy sok mindenben különböztünk, és ezzel valami rendkívüli, gyönyörû dolog vette kezdetét. Velem egyetlenegyszer történt ilyesmi, ezért van az, hogy minden együtt töltött perc oly mélyen az emlékezetembe vésődött. Soha nem felejtem el egyetlen percét sem.
Nicholas Sparks