Ellentétben egy filmmel, ahol hosszú stáblista sorolja a közremûködőket a cateringestől a castingvezetőig, egy könyvön csak a szerző neve áll. Az írás alapvetően magányos és néha kifejezetten elszigetelt tevékenység. A ritkán előforduló döntő pillanatokban azonban hirtelen csapatmunkává válik.

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy tûnik, mintha egy könyv megírása önálló munka lenne, de a valóságban, ha azt akarjuk, hogy ezrekhez, sőt lehetőleg milliókhoz eljusson, akkor egy egész csapatra van szükség hozzá. T. Harv Eker
2. Az írás magányos foglalkozás. Nagyon fontos, ha van valaki, aki hisz az emberben. Nem kell szónokolnia róla: rendszerint az is elég, ha hisz. Stephen King
3. Azt gondolják, hogy egy író csak lógatja a lábát, holott pontosan akkor dolgozik a legkeményebben, amikor nem csinál semmit. A regényírás olyan, mint egy nyári tábor kezdete. Az író jobbára magányos és csendes napjai hirtelen lármával telnek meg, ahogy egyszer csak minden figyelmeztetés nélkül betoppan megannyi szereplő, és felforgatja az életét. Egy reggel hatalmas busz érkezik, és zajongva leözönlenek róla, izgatottan, hogy ők kapták meg a szerepet. Az írónak pedig együtt kell élnie ezzel, foglalkoznia kell velük, ételt, szállást kell adnia nekik. Az ő felelőssége mindez. Mert ő az író.
4. Az "író" nem foglalkozás, inkább létállapot. Az író akkor is dolgozik, sőt akkor dolgozik igazán, amikor látszólag civil. Mindig író, mindig figyel (egy speciális szögből néz), és várja - akár egy éhes kutya a csontot - , hogy az élet dobjon neki egy sztorit, egy szót, egy mondatot, vagy éppen csak egy mozdulatot, amit majd leírhat. Cserna-Szabó András
5. Az írás magányos tevékenység. Az a gyönyörûség szüli, hogy az ember végre beszélhet. Müller Péter
6. A regényírás az idő legnagyobb részében magányos dolog, már amennyire magányos lehet az ember úgy, hogy néha tucatnyi elképzelt vagy egykor élt és most újra életre keltett személy keresi a hangját a fejében. Cs. Szabó Sándor
7. Az írás magányos tevékenység. Sosem tudhatod, hogy amit alkotsz, értékes-e egyáltalán, és az első apró jelre, hogy lépéshátrányba kerültél az irodalom dzsungelében, máris száguldasz a kétségbeesés bugyrai felé. "Csak a saját szövegedre figyelj", tanácsolja mindenki. Ami rohadt nehéz, amikor mindenki más az arcodba nyomja a magáét. R. F. Kuang
8. Könyvet írni olyan, mint az ultrafutás. Vannak benne emelkedők, melyek igencsak próbára tesznek, és elakadások, amikor semmi nem látszik olyan nehéznek, mint a soron következő lépés. Máskor szinte erőfeszítés nélkül suhan az ember, és ilyenkor azt hiszi, most már mindig így lesz. Scott Jurek
9. Az alkotás a legjellemzőbb ponton magányos tevékenység, de e pont előtt és után szükség van egy empatikus kontrollra, a szerkesztő, a kritikus, az irodalmár-kalauz közremûködésére. Reményi József Tamás
10. Írni, az valami olyan titokzatos dolog, mint főzni. Gabriel García Márquez